Mentálhigiéné, kiemeltképp a depresszió. A szociális munka eszközei depressziós kliens segítéséhez
| dc.contributor.advisor | Kerekes, Noémi | |
| dc.contributor.author | Porkoláb, Ágnes | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2011-05-05T08:54:03Z | |
| dc.date.available | 2011-05-05T08:54:03Z | |
| dc.date.created | 2011-03-30 | |
| dc.date.issued | 2011-05-05T08:54:03Z | |
| dc.description.abstract | A dolgozat tartalmazza a mentálhigiéné fogalmát, ismerteti annak területeit, illetve a szociális munkával való kapcsolatáról is említést tesz. Továbbá megjelenik benne a depresszió, mint betegség ismertetése, típusainak leírása, illetve a depresszió következményeinek ismertetése. Mindezek után pedig elolvasható a társadalmi tőke változásának milyensége, illetve az, hogy ez az átalakulás miként járul hozzá ahhoz, hogy napjainkban a depresszió egyre több ember életében okoz nehézségeket. A kutatás legfőbb célja, hogy megismerhessük azt, hogy miként alakít ki segítő kapcsolatot egy szociális munkás olyan klienssel, aki a depresszióval küzd. Mindezeket részleteire bontva megvizsgálhatjuk abból kiindulva, hogy mennyire képes egyáltalán egy szociális munkás felismerni azt, hogy kliense depressziós, mennyire ismeri a depresszió betegségét, milyen eszközei vannak egy szociális munkásnak, és mennyire tud együtt dolgozni más segítő szakmák munkatársaival. A kutatás eszköze az interjúkészítés volt. 6 családsegítőben dolgozó szociális munkással készítettem interjút, melyekből a legfontosabb eredmények a következők: A szociális munkások többnyire képesek helyesen észlelni azt, ha kliensük depressziós, viszont nem tájékozódnak a későbbiekben arról, hogy mi is az a depresszió valójában, tehát nem lesznek a tudásukban biztosak. Miután a felismerés megtörténik, azzal a dilemmával néznek szembe, hogy vajon nekik kell-e közölniük kliensükkel a depresszió problémáját, vagy valamilyen módon rá kell vezetni a klienst, hogy ő maga fogalmazza meg azt, hogy depressziós. Miután a klienst továbbirányítják pszichológushoz, pszichiáterhez, nem tartja tovább a szociális munkással a kapcsolatot. Másik fontos megállapítás, hogy a segítő szakmák között nincs összefogás, azaz a pszichológus és a szociális munkás nem dolgozik együtt ugyanazon az eseten, hanem tőle teljesen külön végzi munkáját. Olyan kapcsolat lenne jó, melyben a háziorvos a fizikai, a pszichológus lelki, a szociális munkás pedig a társadalmi problémákat kezeli, viszont ez sajnos még több akadály miatt nem jöhet létre. | hu_HU |
| dc.description.corrector | BK | |
| dc.description.course | szociális munkás | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 54 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/105812 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.rights.access | no_restriction | hu_HU |
| dc.subject | depresszió | hu_HU |
| dc.subject | mentálhigiéné | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Társadalomtudományok::Szociológia | hu_HU |
| dc.title | Mentálhigiéné, kiemeltképp a depresszió. A szociális munka eszközei depressziós kliens segítéséhez | hu_HU |