Dolgozatom témája a szülést követő időszak megélését befolyásoló pszichológiai tényezők vizsgálata volt. A kutatásban összesen 104 fő vett részt, 80 nő és 24 férfi. A vizsgálati személyek a következő kérdőíveket töltötték ki: EPDS (Edingburgh Postnatal Depression Scale), Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata, IDAS (Hangulat, kedélyállapot), Szülői Bánásmód Kérdőív, Kapcsolati Elégedettség Skála, Mini-K. A depresszió és a szülői bánásmód közötti kapcsolatot a férfiak esetében nem, a nők esetében viszont sikerült bizonyítani, hiszen mindhárom depressziót vizsgáló kérdőív esetében összefüggés mutatkozott a két tényező között. A kutatás során nyert adatok alapján elmondható, hogy a női csoportnál a depresszióra való veszélyeztetettség alacsonyabb párkapcsolati elégedettséggel jár együtt. A gyermekkori életévek meghatározó szerepére utal az az eredmény, amely alapján kapcsolat állapítható meg a szülői bánásmód és a párkapcsolattal való elégedettség között mindkét nem esetében. A vizsgálati személyek életmenet stratégiáját vizsgálva mind a szülői bánásmóddal, mind pedig a párkapcsolati elégedettséggel összefüggést mutattak az adatok. A kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a gyermekkorban tapasztaltak befolyásolhatják a későbbi pszichés zavarok kialakulását és az életmenet stratégiát is, amelyek meghatározhatják a párkapcsolattal való elégedettséget. A témában való elmélyülés és a kutatás rengeteg hasznos információval gazdagított, s megerősített abban, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, melyet a szülőknek szóló tanácsadással, lelki segítségnyújtással biztosíthatunk.