A közös külkereskedelem-politika tárgykörének meghatározása az Európai Bíróság esetjogában

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorBartha, Ildikó
dc.contributor.authorTakács, István
dc.contributor.departmentDE--TEK--Közgazdaságtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2009-09-22T11:36:59Z
dc.date.available2009-09-22T11:36:59Z
dc.date.created2009
dc.date.issued2009-09-22T11:36:59Z
dc.description.abstractJelen dolgozatomban az EU közös kereskedelempolitikájának elemzését szeretném elvégezni a Róma Szerződés alapjaitól kezdve, annak módosító szerződésein és a bírósági esetjog vizsgálatán keresztül. Nem véletlen a választás, mivel a legrégebbi és a legdinamikusabban fejlődő Közösségi politikáról van szó. A következő pontok alapján fejlődik a téma gondolatmenete: Először is, a Közösség, illetve az EU jogképességének - és ebből kiindulva szerződéskötési képességének - vizsgálatából indulok ki. Aztán, mint minden más politikánál - a pontosabb megértése végett – a döntéshozatali folyamat ismertetését célszerű bemutatni. Ezért ennek részletes bemutatását választottam több példával illusztrálva (természetesen ez elengedhetetlen, mivel eseteken keresztül történt a fejlődés. Következő lépésként a közös kereskedelempolitika jogi alapjainak lefektetését mutatom be röviden az 1/75 és 1/78as Bírósági Vélemények rövid elemzésével. A következő nagy mérföldkövet az 1/94es Vélemény fémjelzi, amely mintegy gátat szabott a kereskedelempolitika határtalan kiterjesztésének és mintegy konkretizálta annak hatálya alá eső területeket. Ennek is egy bővebb fejezetet szenteltem. A hatályba lépett Római Szerződés módosításai közül a Nizzai Szerződés volt az, egyik legnagyobb hatást gyakorolta a kereskedelempolitikára, részint köszönhetően az 1/94es Véleményben lefektetettek átültetése nyomán. Arról nem is beszélve, hogy ezek a rendelkezések vannak hatályban mai napig és így meghatározzák a mai kereskedelempolitika irányait, tendenciáit. Ugyan az Alkotmányszerződés megbukott, azonban véleményem szerint érdemes röviden kitérni rá, mivel ez is tartalmazott volna új elemeket, amint azt az utolsó előtti fejezetben látni fogjuk. Végül, de nem utolsó sorban A Lisszaboni Szerződés kereskedelempolitikára gyakorolt hatásait, következményeit tárgyalom. Ez igen marginális pontja egy új kereskedelempolitika terén és válaszokat kínál az új nemzetközi kereskedelmi viszonylatok által felvetett kérdésekre. Sok bizonytalanságot rejt még magában, amelyekre ki is térek az utolsó fejezetben. Az összefoglalásban pedig a tendenciákra, a közös kereskedelempolitika dinamikus fejlődéséről fogok néhány szót ejteni. Végezetül, pedig két melléklettel is igyekszek szemléltetni a döntéshozatali folyamatot.hu_HU
dc.description.correctorvt
dc.description.degreeBahu_HU
dc.format.extent67hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/89230
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectkülkereskedelemhu_HU
dc.subjectEurópai Bírósághu_HU
dc.subjectnemzetközi joghu_HU
dc.subjectEurópai Unióhu_HU
dc.subjecttárgyaláshu_HU
dc.subject1/75-ös véleményhu_HU
dc.subject1/78-as véleményhu_HU
dc.subject1/94-es véleményhu_HU
dc.subjectNizzai Szerződéshu_HU
dc.titleA közös külkereskedelem-politika tárgykörének meghatározása az Európai Bíróság esetjogábanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (KTK)