Dongalábas és myopathiában szenvedő kisgyermek mozgásterápiája – esettanulmány
Absztrakt
A jelen esettanulmány egy kisgyermekkel foglalkozik, aki myopathiában szenved, illetve tartási rendellenességként dongalábat diagnosztizáltak nála. A terápiája összetett ismereteket igényel, mind a neurológia mind az ortopédia tárgyköréből, valamint a páciens életkora (a vizsgálat kezdetén 3 év) miatt a gyermekgyógyászatból is. A myopathia az izomszövet struktúrájában és elsődleges funkciójában okoz károsodást, mely főleg izomtónus változásban – javarészt hypotoniában, izomgyengeségben jelenik meg tünetként. A dongaláb egy olyan komplex ortopédiai elváltozás, mely során az előláb és a sarok helyzete megváltozik, a boka equinus tartást vesz fel, a talus formája és a láb többi csontjával való ízesülése abnormális, a láb összes ízületét contractura érinti, mely hatással van az ízületi tokokra és a szalagokra. Célkitűzésként megfogalmazható a kisgyermek motoros fejlődésének facilitációja, a koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése, izomerősítés funkcionális mozgásokkal, mely a mindennapi tevékenységek elsajátítását szintén elősegíti. Az izomerősítés a gastrointestinalis és a cardiorespiratorikus rendszer támogatása végett is kiváló. A kisfiú többféle kezelést kapott, gyógytornát tekintve passzív, dinamikus átmozgatással kezdődött minden terápia, mely megfelelő előfeltételeket teremtett a mozgásszervrendszer számára. A különböző testhelyzetekben volt izomerősítés (leginkább törzs- és alsó végtag izmai), az ezek közötti átvezetés funkcionális mozgásokkal történt, mely a proprioceptív rendszerre is hatott. A kisgyermek állapotának felmérését egyénileg rá adaptált mozgásformák tesztjével végeztem, melyeket egy perc alatt kellett kiviteleznie, ez három alkalommal történt meg. A másik, ötperces teszt futópadon történt, ezt hetente mértem fel nála. A szülőket is megkérdeztem a kisfiú állapotáról, 18 kérdésre kellett válaszolniuk. Eredményként megemlíthető, hogy nagymértékű mozgásfejlődés előrelépés figyelhető meg, a kisfiú a vizsgálat elején még mászással közlekedett lakáson belül is, viszont ma már járással változtat helyet. Izomzata erősödött, az egyperces tesztek javulást mutatnak, illetve a futópadon teljesített méterek száma is növekedésnek indult. A kisgyermek számára a terápia folytatása fontos, hiszen az izomerősítéssel és a mozgás jótékony hatásaival kedvezően befolyásolható állapota. A járás mozgáskomponenseinek elemzése és fejlesztése további kutatási célt nyújthat.