A napraforgó állománysűrűségének vizsgálata a Hajdúsági löszháton a 2008-as és a 2009-es évben

Abstract

A világon a napraforgó termesztési területei megnövekedtek, a 2000-es évben a világon 21, 1 millió hektár betakarított terület volt, ez az érték 2008-ra ez az érték 25 millióra bővült. Magyarország termés átlaga 2008-ban 2,66 t/ha addig a világ hatalmas országai csak 2 tonna alatti átlagtermést tudnak produkálni. A mai modern intenzív napraforgó termesztés több tényező határozza meg. A termesztés technológia a biológiai alapok valamint az agroökológia ezek együttes hatást gyakorolnak a termésmennyiségre, illetve a termés minőségére. Az állomány sűrűség kialakításában nagy szerepet játszanak a biológiai és agrotechnikai tényezők és az agroökológia. A hibridek tőszám reakciója eltérő ismerünk olyan hibrideket, melyeket a tőszámváltozás kisebb mértékben illetve olyan hibrideket is melyeket nagyobb mértékben befolyásolnak. Az első évben nyolc a második évben tizenhárom hibridet vizsgáltunk. A növénymagasságot a növény genetikája hordozza, de az évjárat és a tőszám erősen befolyásolja. A növények magassága a kísérletben 160,8 cm és 211,7 cm volt. A 2008-cas év csapadékossága miatt ebben az évben voltak a legmagasabbak a hibridek. A szárdőlést és a tányér alatti szártörést egyaránt befolyásolja a tőszám és az évjárat. Száraz évjáratokban a fertőzöttség alacsonyabb, mint csapadékos évjáratban. Az állomány sűrűség termésre gyakorolt hatását megfigyelve elmondható az, hogy a termésmennyiséget befolyásolja a tőszámsűrűség és a növénykórtani fertőzések nagysága is.