Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) elleni glifozát kezelések értékelése gabonatarlón

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Az Ambrosia artemisiifolia és a Sorghum halepense a két legnagyobb gyomirtási problémának számító gyomnövény, elsősorban Tolna és Fejér megyékben. A Sorghum halepense magas fertőzése következtében, ezen régiókban a glifozáttal történő tarlókezelés egy általánosan alkalmazott termesztéstechnológiai ele. A 2017. évben több gazdálkodó bejelentése nyomán, a glifozát parlagfűvel szembeni hatékonyságának romlásáról számoltak be. Ennek eredményeképpen 2018-ban, ellenőrzött körülmények között két - azonos kezeléseket tartalmazó - kísérlet került beállításra. Az egyik kísérlet Győr-Moson-Sopron megyében (ÉNY-Magyarország) (ahol a glifozáttal végzett tarlókezelés alkalmazása nem általános), a másik kísérlet pedig Tolna megyében (Nyugat-Magyarország középső része), ahol a glifozát hatáscsökkenéséről 2017-ben beszámoltak. A vizsgálatokban 10 kezelés került beállításra. A glifozát alkalmazott dózisai 720 g ai/ha és 1800 g ai/ha voltak, melyek három időpontban kerültek kijuttatásra (időzítés A: parlagfű 10-20 cm volt, időzítés B: parlagfű 30-50 cm volt; időzítés C: a virágzás kezdetén). A kezelések Győr-Moson-Sopron megyében július 30-án (A), augusztus 7-én (B) és augusztus 14-én (C) történtek meg. Tolna megyében pedig augusztus 1-én (A), augusztus 8-án (B) és augusztus 15-én (C) voltak. A környezeti feltételek kifejezetten optimálisak voltak a parlagfű fejlődése számára Tolna megyében kísérlet ideje alatt. A glifozát kezelések kimagasló eredményt és teljes gyomirtó hatást produkáltak a parlagfűvel szemben, beleértve a legalacsonyabb, 720 g ai/ha alkalmazott dózist is a parlagfű későbbi fejlettségi állapotánál (BBCH:61, virágzás kezdete) is. Ezzel ellentétben Győr-Moson-Sopron megyében július közepétől száraz, meleg időjárás uralkodott, és a gyomirtó hatás jóval gyengébb volt, mint amit Tolna megyében, az azonos dózisok összehasonlításakor tapasztalni leet. Az "A" és "B" időzítések eredményei között, a száraz időjárási viszonyok mellett szignifikáns különbség volt látható Győr-Moson-Sopron megyében, a hatékonyság pedig kifejezetten alacsony volt a "C" időzítés esetében augusztus folyamán. Szeptember elején azonban jelentős (100 mm) mennyiségű csapadék volt mérhető a régióban, ami jelentősen növelte a növényi élet aktivitását, és ezen keresztül a gyomirtó szer hatékonyságának mértékét is. A végső értékelés során minden kezelés 95% feletti hatékonyságot eredményezett. A kísérlet eredményei alapján elmondható, hogy a glifozát parlagfűvel szembeni hatását az időjárási körülmények jelentősen befolyásolják. A száraz időjárási körülmények a hatékonyság jelentős romlását idézik elő. Az eredmények alapján, száraz körülmények között a glifozát minimálisan alkalmazandó dózisát 1080 g ai/ha dózisban szükséges meghatározni, és az optimális kezelés ideje a parlagfű 10-30 cm-es nagysága, de mindenképpen a virágbimbók megjelenése előtt szükséges permetezni. Csapadékos időjárás esetén a parlagfű megfelelő érzékenységet mutat a glifozát 720. 1080 és 1800 g ai/ha dózisával szemben egyaránt. a kísérletekben a glifozát-rezisztenciát nem lehetett megfigyelni. A 2017. év nyarán Tolna megyében száraz időjárás uralkodott, ezáltal valószínűleg a glifozát parlagfűvel szembeni hatáscsökkenését is ez okozza, nem pedig a glifozát rezisztencia.

Leírás
Kulcsszavak
glifozát, parlagfű, Ambrosia artemisiifolia, glifozát rezisztencia, gyomirtó hatékonyság, tarlókezelés
Forrás