Az inváziós amurgéb (Perccottus gelnii) 2019-ben felkerült az Európai Uniót veszélyeztető idegenhonos inváziós fajainak listájára, azonban a halközösségekre gyakorolt hatásáról közösségszinten mind máig kevés információ áll a rendelkezésünkre. Jelen dolgozatban az amurgéb hazai elterjedését, valamint a halközösségekre és egyes fajokra kifejtett hatását vizsgáltuk a Tisza hazai vízgyűjtője mentén. A Kelet-magyarországi régióban összesen 76 mintavételi szakaszon vizsgáltuk a halközösség összetételét, eredményeinket pedig kiegészítve a szakirodalmi, valamint korábbi kutatásokból származó adatsorokkal létrehoztunk egy több évtizeden átívelő adatsort a halfauna tanulmányozására. Eredményeink alapján elmondható, hogy az utóbbi két évtized során az elemzett mintavételi szakaszok közösségének változását az idegenhonos fajok – köztük az amurgéb is – jelentős mértékben meghatározták. Vizsgálatunk rávilágított arra, hogy az amurgéb terjedése és a halközösségen belüli dominanciája összefüggésben állhat a közösség fajszámának és diverzitásának csökkenésével. Széleskörű táplálékpreferenciája, ökológiai igénye és tág tűrőképessége révén veszélyt jelenthet számos halfajunkra, mint a milyen a fokozottan védett lápi póc. Az amurgéb állományának növekedésével a lápi póc állományának csökkenése tapasztalható a hazai vízterekben, azonban további vizsgálatokat folytattunk a háttérben fennálló okok feltárására. Az amurgéb megjelenését követő utóbbi évtizedek halfaunisztikai felmérései rávilágítottak a lápi póc állományainak visszaszorulására, végső esetben eltűnésére. Egyes régiókban a póc visszaszorulásának aránya meghaladta a 95%-ot, illetve egyes régiókban a teljes eltűnését tapasztalták, szemben az amurgéb szembetűnően magas arányával. A háttérben álló okok feltárására egy olyan táplálkozás-ökológiai vizsgálatot terveztünk, amely során a predációt, mint az állománycsökkenésért felelős további lehetséges interakciótípust tanulmányoztuk. A gyomortartalom-vizsgálathoz két, egymástól időbeli intenzitásban eltérő mintavételi protokollal dolgoztunk. Eredményeink igazolták azt, hogy a fő táplálékforrást a makrogerinctelen szervezetek alkották, azonban emellett igazolás nyert az a felvetésünk, hogy az amurgéb nem csupán kompetítora, hanem ragadozója is a lápi pócnak, kiváltképp a zsenge ivadéknak. A mintavételi protokollok időbeli intenzitása közötti különbségek révén sikeresen feltártuk az egyes táplálékalkotók táplálkozásban betöltött fontosságát, tekintettel azok szezonális elérhetőségére. Az időben intenzívebb protokoll rávilágított arra, hogy habár a pócivadék egy szezonálisan elérhető táplálékforrás, a szaporodási időszakot követően még nagyobb szerepet játszik az amurgéb táplálkozásában. A korábbi tanulmányban igazolt kompetíció, valamint jelen vizsgálatunk által feltárt predációs hatás kombinálódása az ún. intraguild-predáció kialakulásához vezethet, mely elsősorban a prédaként szolgáló faj fiatal egyedeinek zsákmányolását, ezáltal a prédapopuláció állományának drasztikus mértékű csökkenését eredményezheti azonos táplálkozási guilden belül. Mivel a lápi póc egy rövid életű, alacsony fekunditással és szűk elterjedési területtel rendelkező halfajunk – valamint ugyanazon táplálkozási guildben helyezkedik el, mint az amurgéb – a két faj között fellépő intraguild-predáció már viszonylag rövid időn belül is a pócállomány drasztikus mértékű csökkenéséhez vezethet. Az amurgébbel kapcsolatos ismeretanyag bővülése mindenképpen azt a célt szolgálja, hogy a jövőben megakadályozhassuk más halfajok állományának visszaszorulását és eltűnését nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az amurgéb jelenlegi és jövőbeli elterjedési területén egyaránt.

The invasive Amur sleeper (Perccottus glenii) was added to the list of alien invasive species threatening the European Union in 2019, but there is still little information available at the community level about its impact on fish communities. In this study, we examined the distribution of the Amur sleeper in Hungary and its effects on fish communities and certain species along the Hungarian catchment area of the Tisza River. In the Eastern Hungarian region, we examined the composition of fish communities in 76 sampling sections. By supplementing our results with data from the literature and previous research, we created a multi-decade data set to study the fish fauna. Our results indicate that in the past two decades, the changes in the communities of the analyzed sampling sections have been significantly influenced by alien species, including the Amur sleeper. Our study highlighted that the spread and dominance of the Amur sleeper within fish communities may be associated with a decrease in the number and diversity of species within these communities. Due to its wide dietary preferences, ecological needs, and broad tolerance, it can pose a threat to many of our fish species, such as the highly protected European mudminnow. With the increase in the Amur sleeper population, the European mudminnow population has declined in Hungarian waters. However, further investigations were carried out to uncover the underlying causes. Ichthyological surveys in the decades following the appearance of the Amur sleeper have highlighted the decline or, in extreme cases, the disappearance of European mudminnow populations. In some regions, the rate of decline in the European mudminnow population exceeded 95%, and in some regions, total disappearance was observed, in contrast to the noticeably high proportion of the Amur sleeper. To uncover the underlying causes, we planned a trophic ecology study in which we examined predation as another possible interaction type responsible for population decline. We used two sampling protocols for stomach content analysis that differed in temporal intensity. Our results confirmed that the main food source consisted of macroinvertebrate organisms. Additionally, our hypothesis was confirmed that the Amur sleeper is not only a competitor but also a predator of the European mudminnow, particularly of its young offspring. The differences in the temporal intensity of the sampling protocols allowed us to successfully uncover the importance of various dietary components, considering their seasonal availability. The more intensive temporal protocol revealed that although European mudminnow offspring are a seasonally available food source, they play an even more significant role in the Amur sleeper's diet following the spawning period. The combination of the competition previously demonstrated in another study and the predatory effect revealed by our current investigation may lead to the development of so-called intraguild predation. This primarily involves the predation of young individuals of the prey species, resulting in a drastic decrease in the prey population within the same trophic guild. Since the European mudminnow is a short-lived species with low fecundity and a narrow distribution area – and it occupies the same trophic guild as the Amur sleeper – intraguild predation between the two species can lead to a drastic decline in the European mudminnow population, even in a relatively short time. Expanding knowledge about the Amur sleeper definitely aims to prevent the decline and disappearance of other fish species in the future, not only in the Carpathian Basin but also in the current and future distribution areas of the Amur sleeper.