9632270282
| dc.date.accessioned | 2008-11-18T12:58:52Z | |
| dc.date.available | 2008-11-18T12:58:52Z | |
| dc.description.abstract | A város elveszett. Bevonultak az idegenek, eleinte úgy tettek, mintha maguk is zavarban lennének attól, hogy be kellett vonulniuk. Aztán lázas tevékenységbe kezdtek. Rendeleteket adtak ki, értelmetlen tiltásokat és fenyegetéseket: nem lehet egyszerre járni a városlakóknak az utca mindkét oldalán, nem szabad közel lépni a katonákhoz. Ilyeneket. Izgatottságukban belőttek Garren Gábor ablakán, aki pedig egyetlen városlakóként farkasszemet nézett a főtéren a vezénylő tábornokkal, és tiltakozott. Előző este, az utolsón, a bevonulás hírének hallatára bált rendezett, búcsúbált a helybélieknek. Méltósággal. Aztán pedig elkezdte számba venni, mi mindent vesznek majd el tőle az idegenek. Mikor a végére ért, haldokolni kezdett. Halála hírére visszatértek fiai a távoli földrészekről, és a város egyetlen emberként járt lábujjhegyen. De az idegenek mindenütt jelen voltak már. Megjelentek a gyászszertartáson is. Beköltöztek a székesegyhába, jelenlétükkel megfosztották a családtagokat a rangjukhoz méltó gyászról. A kirakatban elpattant a hárfa húrja, a maradék Garrenek felébredtek, és mások voltak már, mint addig. Az apának a lelke is szertefoszlott. | hu |
| dc.identifier.bibid | 000002620170 | hu |
| dc.identifier.isbn | 9632270282 | hu |
| dc.identifier.opac | http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+000002620170 | hu |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/16657 | |
| dc.title | 9632270282 | hu |