Diplomadolgozatomban három különböző hatóanyagösszetételű fungicid készítmény hatását vizsgáltam őszi káposztarepce állományban fehérpenészes rothadás fertőzésre, termésmennyiségre és olajtartalomra gyakorolt hatásuk alapján. A dolgozat kísérletének Dr. Görcsös Gábor családi gazdasága adott helyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Gesztely határában. Az alkalmazott növényvédőszerek a Propulse, a Pictor Active és az Aviator Xpro. Kijuttatásukra 2024.04.18-án került sor Berthoud Boxer szántóföldi önjáró permetezővel. Az állomány Sclerotinia sclerotiorum fertőzöttségét először a 2024.05.15-én szemléztük, majd a betakarítás után tarlószemlét végeztünk. A vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy a kórokozó nem lépett fel az állományban. Ez az eredmény megmagyarázható a fehérpenészes rothadás számára kedvezőtlen időjárási feltételekkel. A betakarítás során a terméseredményeket a kombájnból érkező adatok alapján Bayer Climate Fieldview alkalmazás segítségével rögzítettük, valamint mintát vettünk minden parcellából további vizsgálatokra. A termés mennyiségére vonatkozó adatokból megállapítható, hogy míg a kezeletlen parcellákhoz képest (3,13 t ha-1 nettó termésátlag) az Aviator Xpro nem okozott szignifikáns változást (3,36 t ha-1), a Propulse (3,57 t ha-1) és a Pictor Active (3,61 t ha-1) készítmények kimutathatóan növelték ezen paramétert értékét. Vizsgálat alá vetettük továbbá a termésminták olajtartalmát. A FOSS Infratec gabonaelemző géppel végeztük az említett paraméter mérését. A vizsgálat eredményeinek statisztikai értékelése után azt tapasztaltuk, hogy a kontroll parcellák eredményeihez képest egyik kijuttatott hatóanyag sem befolyásolta kimutatható mértékben a repce olajtartalmát.