Az interneten keresztüli értékesítést korlátozó vertikális megállapodásokkal kapcsolatos európai uniós, valamint hazai szabályozás és ítélkezési gyakorlat

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFézer, Tamás
dc.contributor.authorBodnár, Bianka
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2020-01-13T11:59:04Z
dc.date.available2020-01-13T11:59:04Z
dc.date.created2020-01-13
dc.description.abstractDolgozatomban először az Európai Unió versenyjogának szabályozásába kívánok összefoglaló jelleggel betekintést nyújtani, majd az előbbi tükörképeként megalkotott hazai jogszabályi háttér vizsgálatába bocsátkozok, mindeközben megkísérelve a vertikális versenykorlátozó megállapodások fogalmi meghatározását lehetőség szerint a legkimerítőbb módon. Az uniós versenyjogi szabályozás átfogó ismertetése során rendkívül fontos szempont, hogy alapos vizsgálat alá vessük a vertikális megállapodások minden egyes fogalmi elemét, továbbá a rendeletekben előforduló esetleges kivételeket és különböző mentességeket is. Ma hatályos versenyjogunk létrehozása során a jogalkotó komoly jogharmonizációt valósított meg a közösségi kartelljoggal, így számos tartalmi és rendszertani-logikai megoldást is közvetlenül átvett az EU megoldásai közül. Kétségtelen, hogy hazánk versenyjogának fejlődését az Európai Unió versenyjogának fejlődése határozza meg. Ennek fényében elmondhatjuk, hogy a hazai normatartalom az uniós szabályozásnak csaknem szó szerint megfelel. A fent említett indokok (és a szükségtelen redundancia elkerülése) miatt a magyar szabályozás kapcsán legfőképpen csak a különbségekre kívánom felhívni a figyelmet, hiszen a közösségi szabályozás ismertetésének fejezeteiben leírt elméleti megállapítások, definíciók és dogmatikai meghatározások vitathatatlanul érvényesek a magyar versenyjogi szabályozásra is. Vizsgálódásom középpontjába a vertikális versenykorlátozó megállapodásokat helyezem, valamint azok kapcsolatát az online kereskedelemmel. Az elméleti megállapítások értelmezésére és alátámasztására, mind a közösségi, mind a magyar jogalkalmazásból konkrét eseteket ismertetek. Mindenekelőtt fontos említést tenni az online kereskedelem elmúlt években egyre növekvő jelentőségéről. Napjainkban a digitális lehetőségek új piacokat nyitnak meg, a hagyományos fizikai térben történő vásárlás mellett az elektronikus vásárlás egyre vonzóbbá és népszerűbbé válik a fogyasztók számára. A fogyasztói magatartások 2017-es eredménytáblájából levonható, hogy a 2012 és 2016 közötti időszakban (24 százalékponttal) 58%-ra nőtt azoknak a fogyasztóknak az aránya, akik tapasztalataik alapján pozitívan vélekednek az áruk és szolgáltatások internetes úton történő, másik uniós tagállamból származó kiskereskedőktől vagy szolgáltatóktól való megvásárlásáról. Az internetes kereskedelem ilyen mértékű elterjedésének oka talán az lehet, hogy egyre többen ismerik fel az olyan internet által nyújtott előnyöket, mint a nagyobb választék, a kényelem, a pénzmegtakarítás, valamint a földrajzi akadályok valóságos megszűnése. Azonban azt is fontosnak tartom megjegyezni, hogy a fogyasztók nem minden esetben férnek hozzá egyenlő mértékben a határokon átnyúló ajánlatokhoz. Az Európai Unió megalakításakor a tagállamok elsődleges célkitűzése volt egy egységes belső piac létrehozása, ami a gyakorlatban kisebb-nagyobb problémáktól eltekintve meg is valósult. Az egyik probléma éppen az online kereskedelemben mutatkozik meg, ugyanis itt megállapítható, hogy az online belső piac széttöredezett.2 Gyakran előfordul, hogy a fogyasztó talál egy külföldi kereskedőt, aki fogadja is a rendelését, azonban a rendelési folyamat során (jellemzően a fizetésnél) megszakítja az ügyletet a kereskedő, hiába technikailag elérhető lenne a fogyasztó számára az online vásárlás. Ezek a fogyasztó oldalán fellépő kellemetlenségek ellentétesek a digitális egység piaci stratégia3 célkitűzéseivel, ezért a Parlament és a Tanács rendeletében kénytelen volt megpróbálni minél eredményesebben szabályozni ezt a problémakört. Az előbb említettek folyományaként 2018-ban sikeresen hatályba lépett a 2018/302 rendelet, amely az online értékesítésben a belső piacon alkalmazott, ügyfelek állampolgárságán, lakóhelyén, letelepedési helyén alapuló indokolatlan diszkriminációt célozta felszámolni, közismertebb nevén a „geo-blocking” rendelet.hu_HU
dc.description.courseJogászhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent39hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/278461
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectversenyjoghu_HU
dc.subjectonline kereskedelemhu_HU
dc.subjectversenykorlátozó megállapodásokhu_HU
dc.subjectvertikális megállapodásokhu_HU
dc.subjectgeo-blockinghu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleAz interneten keresztüli értékesítést korlátozó vertikális megállapodásokkal kapcsolatos európai uniós, valamint hazai szabályozás és ítélkezési gyakorlathu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)