A budaörsi Goldtimer Alapítvány által restaurált és üzemeletetett 1949-es évjáratú Liszunov Li-2 repülőgép a típus egyetlen működőképes példánya, melynek alkatrész utánpótlása egyre gyakrabban csak azok újbóli legyártásával oldható meg. A következő repülési szezon végére esedékessé válik a gép négy darab fékdobjának újakra való lecserélése, ami egy klasszikus visszamodellezési (reverse engineering) és gyártástervezési feladatot jelent. A dolgozat sorra veszi azokat a lépéseket, melyek szükségesek a kész gyártmány létrejöttének elősegítéséhez. A repülőgéptípus, a konkrét repülőgép és az üzemeltető bemutatását követően a fékberendezés szerkezeti kialakításának és működési elvének átfogó leírása a későbbi fejezetekben alkalmazott számítások és megállapítások alapját képezi. Az ebben a részben leírtak forrása egyrészt a témában elérhető szakirodalom, másrészt a szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalataim melyeket a repülőgép műszaki felelősének szóbeli tájékoztatása egészített ki. A rendelkezésre álló mintadarab geometriai tulajdonságainak felmérése céljából háromdimenziós koordináta mérőberendezés került alkalmazásra. Az eljárás ismertetését, más módszerekkel történő összehasonlítását és az eredmények kiértékelését követően a háromdimenziós modell és a műszaki rajz létrehozásának körülményeit ismertetem. A gyártás szempontjából nagy jelentőséggel bíró rajzon szereplő jelölések és előírások magyarázata szintén a vonatkozó fejezet részét képezi. A fékdobot terhelő igénybevételek meghatározásával foglalkozó rész a későbbi ellenőrző számítások és konstrukciót érintő döntések szempontjából meghatározó. A mintául szolgáló alkatrész anyagának megállapításához alkalmazott módszer a röntgenfluoreszcencia-spektrometria. A vizsgálati eljárás ismertetését követően az eredmények kiértékelése lehetőséget biztosít az alapanyag kiválasztására, melynek részletes bemutatását követően az alkalmazandó hőkezelési eljárást, illetve a megkívánt anyagtulajdonságokat ismertetem. A korábbi fejezetek eredményei alapján végeselem módszeres szilárdsági vizsgálatot végeztem, mely a mai kereskedelmi forgalomban kapható választott alapanyag alkalmazhatóságának lehetőségét hivatott megerősíteni. A gyártástechnológia tervezés során meghatározom az előgyártmányt, műveleti ráhagyásokat számítok, megalkotom a műveleti sorrend és műveletelem tervet. Gyártóberendezést és forgácsolóeszközt választok, melyekhez forgácsolási paramétereket határozok meg. A dolgozatot gyártmányfejlesztési lehetőség ismertetésével és gazdasági kérdések rövid tárgyalásával zárom.