Korábbi írásaimmal összhangban, jelen tanulmányban is a 18 éven aluliak büntető eljárásjogi helyzetére helyezem a hangsúlyt. Kiemelt helyet kap azonban a többi írásomhoz képest a gyermekbarát igazságszolgáltatás a gyermek tanúk vonatkozásában, a gyermekek jogai a személyi bizonyítékok megszerzésének mozzanataiban, így a tanúvallomás befolyásolása a büntetőeljárásban is más megközelítést kap. A gyermekbarát igazságszolgáltatás kapcsán a gyakorlatban általános problémaként merül fel, ha a büntetőeljárás fókusza nem a gyermek legjobb érdekének biztosítása. Alapvetés, hogy nem vizsgálható a gyermekjogok érvényesülése egy-egy szegmensben kiemelten, hiszen nem választhatók el a gyermekvédelem, szociális ellátások és áldozatvédelem közötti kooperáció sem, azonban fokozottabb a figyelem a gyermekek jogainak érvényesülését tekintve a büntetőeljárásokban. Ennek oka a gyermekek elsősorban életkori sajátosságaikból eredő kiszolgáltatottság, amelyből eredő visszásságok ezen a területen súlyosabb formát ölthetnek és a jövő generációját, mintegy csírájában sújthatja személyes fejlődésének további meghatározó elemeként a társadalmat formálva. Minél nagyobb számadat jelzi a visszásságokat, annál meghatározóbbak lehetnek az eljárási visszásságok is, ami az egész társadalom nézve, mind annak struktúráját, mind fejlődési lehetőségeit meghatározza, ennek monitorozására azonban véleményem szerint megfelelő keretrendszer szükséges. A büntetőeljárásban a gyermekek jogainak érvényesülését illetően fokozottabb figyelem szükséges, ennek oka az intézményrendszer sajátosságban és céljában rejlik. Az alapvető jogok, a gyermekjogok, az eljárási garanciák sérülésének még nagyobb a kockázata a marginalizált kisebbséghez tartozó, vagy a többségi társadalomtól eltérő kulturális háttérrel rendelkező 18 éven aluli személyek esetén, különös tekintettel arra, ha igazságszolgáltatási rendszerrel kerülnek kapcsolatba. Azt gondolom, hogy a legideálisabb esetben a gyerekek messze elkerülnek bármilyen, de elsősorban negatív hatósági eljárást. A világon és Magyarországon is több ezer gyerek kerül kapcsolatba valamilyen módon a hatóságokkal elkövetőként, bűncselekmény áldozataként vagy tanújaként, vagy kísérő nélküli kiskorúként hazánkba érkezve.
A gyermekeknek joguk van az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez, a bírósági eljárásban való részvételhez, meghallgatásukhoz, tanúvallomásuk figyelembevételéhez, valamint ahhoz, hogy a bírósági eljárás során a lehető legnagyobb körültekintéssel bánjanak velük. Kutatók rámutattak arra, hogy a bírósági eljárásban való részvétel traumatikus lehet a gyermek számára, és másodlagos viktimizáció forrása lehet. A büntető eljárásjogi szabályozásban és a joggyakorlatban már érvényesülő módszerek, a 18 éven aluliakra vonatkozó speciális jogrendek mellett továbbra is fontos lenne szem előtt tartani az állam preventív szerepét, a horizontális kormányzati szakpolitikák, a kommunikáció és a képzés minősége emelésének és a hozzáférés szélesítésének további szükségességét. Társadalmi szempontból és az egyén szintjén is kiemelt érdek, mindannyiunk érdeke, hogy az eljárás során a gyermekeket ne tegyük bűnözőkké, ehhez a gyermekek jogait is érvényesítő büntetőeljárás, a gyermekbarát igazságszolgáltatás rendszere egyéni és precíz mérlegeléssel a gyermek mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva járul hozzá.