OXIDATÍV STRESSZ ÉS POLI-ADP-RIBOZILÁCIÓ SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA HUMÁN MESENCHYMÁLIS ŐSSEJTEK DIFFERENCIÁCIÓJÁBAN
dc.contributor.advisor | Bakondi, Edina | |
dc.contributor.author | Kovács, Dalma | |
dc.contributor.department | DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2013-05-13T12:50:17Z | |
dc.date.available | 2013-05-13T12:50:17Z | |
dc.date.created | 2013-05-07 | |
dc.date.issued | 2013-05-13T12:50:17Z | |
dc.description.abstract | A kutatómunkánk során az őssejteket az oszteogén differenciálódás irányába vittük el és vizsgáltuk ezen folyamat alatt a sejteket érő különböző hatások lehetséges szabályozó szerepét. Egyik ilyen hatás az oxidatív stressz, aminek az oszteoporózisban kiváltott szerepével foglalkoztunk. Továbbá vizsgáltuk a poli-ADP-riboziláció lehetséges szerepét, melynek szintén nagy szerepe van az oxidatív stressz által kiváltott folyamatok szabályozásában. Eddigi kísérleti eredményeink alapján elmondható, hogy mind a „kisebb” mértékű, de gyakorlatilag krónikus, mind pedig a nagy dózisú akut oxidatív hatások igen jelentős mértékben képesek az őssejtek oszteogén irányú (általunk vizsgált útvonal) differenciációs folyamatainak –negatív hatású- befolyásolására. Már az oszteogenézis korai fázisában jól detektálható alkalikus foszfatáz aktivitás szignifikáns mértékben visszaszorult az oxidatív kezelések hatására. A csontképződés későbbi szakaszában jobban megfigyelhető –ám mint közismert, elengedhetetlen feltétel- kalcium depozíció szintén elégtelennek tekinthető mértékben „károsodott” az alkalmazott kezelések következményeként. Az oxidatív stressz modellezésével kapott eredmények valójában mondhatni előreláthatónak tekinthetők voltak, várakozásnak megfelelő hátrányos elváltozásokat okoztak. Érdekesebb kérdés volt a poli-ADP riboziláció esetleges szerepe az általunk vizsgált folyamatokban. A PARP enzim-útvonalba történő beavatkozás egyértelműen kimutatta ezen enzim(család) aktív részvételét a differenciációs folyamatokban az általunk vizsgált modellrendszerben. A kapott eredményeket áttanulmányozva kívánjuk további részletesebb és sokrétűbb vizsgálataink folytatását. Tervezzük azon lehetséges folyamatok és mechanizmusok feltérképezését, melyek révén –elsősorban a poli-ADP ribozilációs reakciók- képesek az őssejtek differenciációs útvonalait szabályozni. Tekintettel arra, hogy a jelen pillanatig gyűjtött információink még rendkívül kevésnek, hiányosnak tekinthetők, egyértelműen további részletes vizsgálatok szükségesek konkrét következtetések levonásához az –elsősorban oszteogenikus- differenciációs útvonalakat érintő szabályozó folyamatok értelmezésében. | hu_HU |
dc.description.corrector | gj | |
dc.description.course | Biológia | hu_HU |
dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
dc.format.extent | 32 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/168085 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | őssejt | hu_HU |
dc.subject | oxidatív stressz | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok | hu_HU |
dc.title | OXIDATÍV STRESSZ ÉS POLI-ADP-RIBOZILÁCIÓ SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA HUMÁN MESENCHYMÁLIS ŐSSEJTEK DIFFERENCIÁCIÓJÁBAN | hu_HU |