A posztreszuszcitációs hipotermia prognosztikai tényezői akut koronária szindrómában

dc.contributor.advisorKovács, Árpád
dc.contributor.advisorGyőry, Ferenc
dc.contributor.advisordeptÁltalános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Kardiológiai Tanszék
dc.contributor.authorBereczki, Erika Margit
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Kar
dc.contributor.opponentRudolf Viktor
dc.contributor.opponentdeptÁltalános Orvostudományi Kar
dc.date.accessioned2024-08-15T12:27:37Z
dc.date.available2024-08-15T12:27:37Z
dc.date.created2024-02-18
dc.description.abstractBevezetés: A terápiás hipotermia (TH) célja akut koronária szindróma (ACS) miatt végzett kardiopulmonális reszuszcitáció (CPR) után a túlélés és a neurológia kimenetel javítása. Azonban még mindig kérdéses, hogy TH során mely tényezők befolyásolják pontosan a mortalitást és a neurológiai státuszt. Célkitűzés: Vizsgálatunkban célul tűztük ki TH-val kezelt betegeink 30 napos mortalitását és neurológiai kimenetelét befolyásoló paraméterek meghatározását. Módszerek: Retrospektív vizsgálatunkban a DE KK Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán 2016-2021 között ACS miatt történt CPR-t követően TH-val kezelt betegeink (n=144) 30 napos túlélését és neurológiai kimenetelét befolyásoló prognosztikai paramétereket elemeztük ki. Eredmények: CPR nagyobb arányban történt sokkolandó (79,1%), mint nem sokkolandó (20,9%) iniciális ritmus miatt. A sokkolandó (68,9%) vs. nem sokkolandó (41,4%) ritmus miatt végzett CPR 30 napos túlélése jobb volt (P=0,002). Az ST elevációval járó (n=87) vs. nem járó (n=24) miokardialis infarktus miatt reszuszcitált betegek 30 napos túlélésének tendenciája jobb volt (62,1% és 50,0%, egyenként). A sokkolandó ritmuszavarral feltalált esetekben az intraaortikus ballonpumpa (IABP) igény rosszabb túléléssel járt. Az akut ellátás vagy a TH alatt fellépő vazopresszor támogatás (57,9%) is rosszabb 30 napos mortalitással társult, mint ha erre nem volt igény (84,0%; P=0,01). Ugyanakkor, a TH egyes napjai alatt az átlagos artériás középnyomás (MAP) értékekben nem volt különbség, illetve a jó és rossz neurológiai kimenetelek MAP átlagai is megegyeztek. Az érkezési normál, 7,35-7,45 közötti pH szintekhez képest (77,1%), a 7,35-7,20 közötti (60,6%; P<0,05), illetve a 7,20 alatti (42,8%; P<0,001) pH-val felvett betegek 30 napos túlélése rosszabb volt. A parciális artériás szén-dioxid szintek nem volt különbség a neurológiai státuszban a hiper-és hipokapniás eseteket vizsgálva. A maximális vércukorszint a TH 1. napján magasabb volt, mint a 2. és 3. napon (12,3±0,45 mM/L, 8,87±0,25 mM/L és 8,45±0,21 mM/L, egyenként; P<0,001), miközben az inzulint igénylő betegek 30 napos mortalitása rosszabb volt (50,0%), mint az inzulint nem igénylők kimenetele (71,3%; P<0,01). Következtetések: ACS-hez társuló posztreszuszcitációs TH során az iniciális nem sokkolandó ritmus, IABP vagy vazopresszor igény, acidózis és inzulin igény rosszabb mortalitással társult, ami igazolja a fenti paraméterek prognosztikai értékét. A neurológiai kimenetel vonatkozásában a CPR körülményeinek és az időfaktornak volt kiemelt szerepe.
dc.description.courseáltalános orvos
dc.description.courseactnappali
dc.description.courselangmagyar
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent23
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/379028
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectakut koronária szindróma
dc.subjectterápiás hipotermia
dc.subjectposztreszuszcitáció
dc.subjecthirtelen szívhalál
dc.subject.dspaceOrvostudomány::Kardiológia
dc.subject.dspaceOrvostudomány::Intenzív terápia
dc.titleA posztreszuszcitációs hipotermia prognosztikai tényezői akut koronária szindrómában
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Pályamunka_jav_BereczkiErika.pdf
Méret:
864.36 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás: