Az energia központi szerepet játszik életünkben. Szükségünk van rá ahhoz, hogy közlekedhessünk, hogy fűthessük és hűthessük otthonunkat, hogy a gyárak, a mezőgazdasági üzemek, az irodák zavartalanul működhessenek. A fosszilis tüzelőanyagok azonban véges erőforrások és egyben a globális felmelegedés fő okozói. Ezért olyan integrált energia- és környezetvédelmi politikát kell kialakítanunk, amely az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulásra és az energiatakarékosságra vonatkozó egyértelmű, határidőhöz kötött célkitűzéseken alapul. A megújulókból származó energia arányának növelését, előállításának támogatását számos tényező szorgalmazza, többek között a Magyar Energiapolitika előírásai, az Európai Unióhoz való csatlakozás, környezetvédelmi szempontok, és az aláírt nemzetközi egyezmények. A „zöld” áram termelést a magyar jogszabályok az átvételi kötelezettséggel és az átvételi árba épített közvetlen árkiegészítéssel támogatják. A támogatások eredményeképpen a 2003 óta jelentősen nőtt Magyarországon a biomassza villamos áram termelésre történő felhasználása. Villamos energiát előállíthatunk nap-, szél-, víz-, geotermikus- energiából, biomasszából, valamint a tengerek ár-apály, hullám- és hőenergiájából. A biomassza felhasználása Magyarországon a megújuló energiaforrások között az egyik legnagyobb lehetőséggel kecsegtető energiahordozó, amely áramtermelésre és üzemanyag előállítására egyaránt alkalmas. Előnyei közé tartozik, hogy a biomassza tárolható és nagy mennyiségben áll hazánkban is rendelkezésre. Ezért foglalkoztam dolgozatom második részében a szilárd biomasszából, és biogázból kogenerációs technológiával előállított elektromos árammal, és hőenergiával. A rendelkezésemre álló adatok segítségével határoztam meg a villamos energia, valamint a keletkező hőenergia átlagos értékesítési árát, a biogáz erőmű működése folyamán képződő melléktermék, a biotrágya értékének kiszámításához pedig a műtrágya hatóanyag egyenérték módszerét használtam fel. Ezek után számítottam mindkét modell esetében termelési költséget, bevételeket. Mivel az értékesítési árak a vállalkozás számára adott, külső tényezők, a nyereség növelésére a lehetőség az önköltségek csökkentésében rejlik. Ezért vizsgálom dolgozatomban részletesen a villamos energia, a hőenergia, – valamint a biogázüzem esetében – a biotrágya önköltségeit.