2013-ban a Kormány a polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozatban rendelte el a polgári perjog ezen belül a Polgári perrendtarásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: régi Pp.) átfogó korszerűsítésére irányuló munkálatok megkezdését. Az új perrendtartásnak biztostani kellett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által szabályozott polgári anyagi jogviszonyokkal kapcsolatos anyagi jogi normák érvényesülését. A felülvizsgálatot a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság koordinálta. A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba. A törvényt az Országgyűlés 2016. november 22-én fogadta el. A törvényben számos újítást vezettek be, amely alapjaiban változtatta meg az eljárásokat. Néhány fontosabb újítást említenék meg, ilyen például a perkoncentráció elve, a professzionális per, az osztott perszerkezet, a perhatékonyság rendszer szintű megvalósítása, valamint az elektronikus kapcsolattartás fejlesztése. A törvény legutóbbi jelentős módosítása Pp. Novella, vagyis a 2020. évi CXIX. törvény. Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosítására beterjesztett T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella), melyet a 2020. évi CXIX. számú törvénnyel november 26-án hirdettek ki. Ha a gondnokság alá helyezés tételezett céljaira tekintünk, kiemelhetjük, hogy az elsődlegesen az érintett személy védelmét szolgálja, azaz a rendszer tételezett célja, hogy a jogképes személyt, amennyiben nem rendelkezik a megfelelő belátási képességgel, akkor ezt a hiányt külső szereplő bevonásával pótolják. Azaz, a gondnokság, mint jogintézmény célja az érintett személy jogainak védelme. A gondnokság alá helyezés megállapítására nagyon szigorú feltételek, szabályok vonatkoznak. Fontos megjegyezni, hogy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés csak abban az esetben és csak abban a mértékben lehetséges, ami az alperes jogai, érdekei védelme miatt feltétlenül szükséges. A korlátozás csak addig tartson, ameddig az valóban indokolt, ezért a gondnokság alá helyezést, annak elrendelését követően, rendszeresen kell felülvizsgálni. Szakdolgozatomban a gondnoksági perek szabályozását szeretném részletesen bemutatni. Dolgozatomból megismerhető a személyi állapot fogalma, majd a személyállapoti perek közös szabályainak leírása következik. A gondnoksági perek részletes szabályainak bemutatásáról szól a dolgozat jelentős része. Megismerhetőek a gondnoksági perek fontosabb anyagi és eljárásjogi szabályai, valamint az ide tartozó pertípusok szabályai. Ide tartozik a gondnokság alá helyezés módosítása, megszüntetése, a felülvizsgálat iránt indított per, valamint az előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata iránt indított per. A dolgozat negyedik pontjában pedig kitérek a gondnokkirendelés szabályaira, valamint a gondnok jogaira és kötelezettségeire. Dolgozatom zárásaként a 2016. évi CXXX. törvény, vagyis az új Polgári perrendtartás legfontosabb személyállapoti perekkel kapcsolatos változásait mutatom be, különös tekintettel a gondnoksági perekre.