Mangalicatermelők vizsgálata bootstrap mintavételezés alkalmazásával
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
As domestic demand for traditional products has increased again, it is reasonable to see mangalica products with delicious taste and high pleasure value to become conspicuous. The species is in its renaissance and there are increasing number of farms dealing with mangalica production. The governing idea of my research was to collect information from the interviewed producers about their viewpoints on the possibilities of their own businesses and the industry, and to see what kind of specific ideas and suggestions they have. Another main purpose was to examine whether it is possible to get results that are corresponding to the national numbers by the application of bootstrap sampling from small, self collected data (13 producers). The calculated parameters – in connection with the sow flock and the annually produced number of pigs for slaughter – were mean, median and standard deviation. The main point of this procedure is to improve the accuracy of the estimation and to estimate the distribution of errors mainly in small sample cases. Using the available sample, I concluded from the results that compared to the sampling population I could determine a wider interval in both cases of arguments.
Hazánkban újra megnőtt az igény a tradicionális termékek iránt, így érthető, hogy a kiváló ízt és magas élvezeti értéket képviselő mangalica készítmények ismét előtérbe kerültek, a fajta a „reneszánszát éli”, és a tenyészetek száma is egyre nő. Munkám során fő szempont volt, hogy a megkérdezett termelőktől ismereteket szerezzek arról, hogy hogyan látják a mangalicaágazat helyzetét és a saját helyzetüket, valamint a jövőre vonatkozóan milyen konkrét elképzeléseik és javaslataik vannak. Kutatásom másik fő célja az volt, hogy a bootstrap módszer alkalmazásával az általam gyűjtött kis minta alapján (13 termelő adatai) megvizsgáljam azt, hogy lehetséges-e az országos adatokra is jellemző eredményeket kapni. Az általam számított paraméterek – az átlagos kocaállományra és az évente előállított vágósertések számára vonatkozóan – az átlag, a medián és a szórás volt. A módszer lényege az, hogy valamely becslés pontosságát javítsuk, a hiba eloszlását becsüljük elsősorban kismintás esetekben. Az eredmények alapján levonható az a következtetés, hogy a rendelkezésre álló mintából az alapsokasági adatokhoz képest egy szélesebb intervallumot tudtam megbecsülni mindkét paraméter esetén.