Dolgozatomban a különböző hibridek tőszámsűríthetőségét vizsgáltam a 2007-2008-as években a Dr. Sárvári Mihály által beállított kísérletek adatai alapján. A kísérletek beállítására réti talajon került sor. Az elővetemény mindkét évben kukorica volt. 2007 időjárása növénytermesztés szempontjából nagyon rossznak mondható, kevés csapadék hullott és ez rányomta a bélyegét minden növény termésátlagára. A 2008-as év csapadék mennyisége és eloszlása azonban optimális volt a kukorica számára. Három tőszámmal lettek a hibridek beállítva 45-60-75 ezer tő/hektárral. A tőszámra, az állománysűrűség növelésére, mint egy stresszhatásként értelmezhető környezeti faktorra, az egyes genotípusok eltérően reagáltak. 2007-ben a hibridek termése 7,98- 8,66 t/ ha volt a tőszámok átlagában, a legmagasabb termést a PR37N01-s hibrid érte el viszonylag alacsony 60ezer tő/ha állománysűrűségben, míg a legkisebb termést a PR38A79-s hibrid produkálta az igen alacsony 45ezres hektáronkénti tőszámon. A hibridek betakarításkori szemnedvesség tartalma a korai érésű hibrideknél 15-17% volt, míg a FAO 510-es PR35F38-s hibridé is csak 17-22% körül alakult, ami a száraz aszályos évjáratnak is köszönhető. 2008-ban a legnagyobb termést N 120, P2O5 75 K2O 90 kg/ha műtrágyakezelésnél 75ezer tő/ha növényürüségnél a PR35F38-s adta. Míg a legkisebb, de még szintén kiemelkedő eredményt 12,83 t/ha-al a PR36V52-s hibrid érte el, az előzőtől nagyobb NPK tápanyagellátás mellett.