Az élettársi kapcsolat törvényi szabályozása nélkülözhetetlen volt, ugyanis az elmúlt évtizedekben a társadalom és a jog egyaránt azzal a ténnyel szembesült, hogy az addig a társadalom alapját képező házasságkötésen alapuló családmodell egyre inkább háttérbe szorul, és sokkal fontosabbá válnak a valódi családi kapcsolatok. A szakirodalomban ez a meghatározás arra az állapotra használatos, amikor olyan személyek élnek „családi” viszonyban, akik kapcsolatának meglétéhez a jog nem fűz következményeket és joghatásokat. A társadalmi, szociológiai változások, többek között az oktatás elérhetővé tétele a nők számára, illetőleg a szellemi-könnyű fizikai munka előtérbe kerülése azt idézte elő, hogy egyre több nő keresett állást. Ennek köszönhetően a családon belül addig megingathatatlannak látszó egyenlőtlen erőviszonyok megbomlottak. A nők és férfiak egyenlő partnerekké váltak. Manapság azt figyelhetjük meg, hogy a házasságkötések száma csökkenő tendenciát mutat, míg az élettársi kapcsolatok egyre népszerűbbek. Dolgozatomban főként az élettársi kapcsolatot tanulmányozom az új Ptk. -beli szabályozás tükrében, megvizsgálva a jogintézmény kialakulásának főbb állomásait, a fogalom meghatározásának nehézségeit, vagy például a jogviszony legfontosabb fogalmi elemeit, illetve az élettársi kapcsolat családjogi és kötelmi jogi vonatkozásait.