Önfejlesztés és otthonkeresés a Meggyőző érvekben és a Jane Eyre-ben
dc.contributor.advisor | Tánczos, Péter | |
dc.contributor.author | Kunkli, Emese | |
dc.contributor.department | DE--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2020-05-27T09:20:16Z | |
dc.date.available | 2020-05-27T09:20:16Z | |
dc.date.created | 2020-05-13 | |
dc.description.abstract | Jelen dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy áttekintést adjak arról, hogyan lettek a nők az irodalmi élet aktív részesei a tizennyolcadik század végén, és miként jelentek meg a fejlődésregényekben, valamint, hogy azoknak milyen jellegzetességei vannak. Ezek után két korabeli írónő, Jane Austen és Charlotte Brontë munkásságát mutatom be, és amennyire szükségesnek érzem, a magánéletükre is reflektálok, a továbbiakban pedig áttérek egy-egy regényük konkrét elemzésére. Austen esetében a Meggyőző érveket, míg Brontë kapcsán a Jane Eyre-t veszem górcső alá. Ezen írásokat fejlődésregényekként kezelem az elemzésem során, épp ezért első körben a hősnők önfejlesztését és önnevelését helyezem a középpontba. Igyekszem kiemelni, hogy bár teljesen különböző rangú és családi hátterű karakterekről van szó, mégis számos hasonlóságot véltem felfedezni Austen és Brontë regényében. Ennél a fejezetnél Mary Wollstonecraft, Roland Barthes és Rousseau szolgálják számomra az elméleti hátteret. A folytatásban egy külön részt szánok Jane Eyre és a schellingi zseni-fogalom kapcsolatának a boncolgatására. Az ezt követő fejezetben pedig amellett igyekszem érvelni, hogy a hosszú út során, mely ahhoz vezetett, hogy Anne Elliot és Jane Eyre megállapodjanak szerelmük oldalán, egyúttal ő maguk és párjaik is önismereti úton vettek részt, amihez az is kellett mindkét esetben, hogy bizonyos időre elszakadjanak kedveseiktől, és azt higgyék, többé nem találnak egymásra. Ebben a fejezetben Lord Shastesbury egyes gondolatmeneteit használom fel. Majd zárásként az otthon és otthontalanság problematikáját mutatom be a két főhősnő és a két főhős szempontjából. | hu_HU |
dc.description.corrector | N.E. | |
dc.description.course | Esztétika mesterképzés | hu_HU |
dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
dc.format.extent | 103 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/288574 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | Jane Austen | hu_HU |
dc.subject | Charlotte Brontë | hu_HU |
dc.subject | Meggyőző érvek | hu_HU |
dc.subject | Jane Eyre | hu_HU |
dc.subject | Mary Wollstonecraft | hu_HU |
dc.subject | Lord Shastesbury | hu_HU |
dc.subject | Roland Barthes | hu_HU |
dc.subject | Séllei Nóra | hu_HU |
dc.subject | Virginia Woolf | hu_HU |
dc.subject | Jean-Jacques Rousseau | hu_HU |
dc.subject | Emil, vagy A nevelésről | hu_HU |
dc.subject | Sensus communis | hu_HU |
dc.subject | Deczki Sarolta | hu_HU |
dc.subject | Carol Shields | hu_HU |
dc.subject | Antal Éva | hu_HU |
dc.subject | Joseph M. Jr. Duffy | hu_HU |
dc.subject | Lara Freeburg Kees | hu_HU |
dc.subject | Debra Gettelman | hu_HU |
dc.subject | Robert Hopkins | hu_HU |
dc.subject | Alasdair Macintyre | hu_HU |
dc.subject | Marea Mitchell | hu_HU |
dc.subject | Dianne Osland | hu_HU |
dc.subject | Friedrich Wilhelm Joseph Schelling | hu_HU |
dc.subject | Friedrich Schlegel | hu_HU |
dc.subject | Arthur E. Walzer | hu_HU |
dc.subject | A szöveg öröme | hu_HU |
dc.subject | A Filozófiáról Dorotheának | hu_HU |
dc.subject | Viktoriánus kor | hu_HU |
dc.subject | Romantika | hu_HU |
dc.subject | önfejlesztés | hu_HU |
dc.subject | otthonkeresés | hu_HU |
dc.subject | zseni-fogalom | hu_HU |
dc.subject | A transzcendentális idealizmus rendszere | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Filozófia | hu_HU |
dc.title | Önfejlesztés és otthonkeresés a Meggyőző érvekben és a Jane Eyre-ben | hu_HU |
dc.title.translated | Self-education and homesickness in Persuasion and Jane Eyre | hu_HU |