Természetvédelmi kezelések hatása a dél-tiszántúli szikes gyepek vegetációjára

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorHerczeg, Edina
dc.contributor.authorSzabó, Gábor
dc.contributor.authorZimmermann, Zita
dc.contributor.authorNagy, Anita
dc.contributor.authorWichmann, Barnabás
dc.contributor.authorPenksza, Károly
dc.date.accessioned2024-07-23T12:24:41Z
dc.date.available2024-07-23T12:24:41Z
dc.date.issued2021-06-30
dc.description.abstractA Dél-Tiszántúlon szikes gyepek cönológiai vizsgálatait végeztük el. A felvételeket 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva és a fajok borítási értékét adva meg készítettük. A természetvédelmi kategóriák és a fajok életforma kategóriái alapján is értékeltük a területeket. A felvételek rendszerint felvételi helytől függetlenül kerültek egy csoportba. Meghatározó szerepe a domináns fajoknak, elsősorban a pázsitfüveknek volt. Így az elkülönülő blokkok között az ürmös puszták ( Artemisio-Festucetum pseudovinae ) felvételei csoportosulnak leginkább. A természetvédelmi kezelések eredményei során a vegetáció egységekben sikerült kimutatni, hogy a legeltetésnek és a kaszálásnak a vegetációra nézve eltérő hatásai vannak. Az intenzív taposási nyomás hatására a gyepterületek fajgazdagsága csökkent, és a legeltetés hiánya következtében a szikes gyepekben felszaporodtak a degradációra utaló fajok A Pignatti-féle életformákat alkalmaztam hazai legelők vizsgálatára és elemzésére, egyben azt is sikerült kimutatni, hogy kiváló indikátor érték a legeltetés elemzésére. Az intenzívebb legeltetés hatására a kúszó szárú fajok kerültek előtérbe. Az egyéves fajok mennyisége szintén felszaporodott. Az évelő gyepes fajok előfordulása a legeltetési intenzitás csökkenésével nőtt. Az ürmös puszták ( Artemisio-Festucetum pseudovinae ) mintaterületei, ezen belül is a juhlegelők voltak a legértékesebbek. A bivalyokkal végzett legeltetés során is magas értékek adódtak, jelentősebbek, mint a marhákkal végzett legeltetésnél. A különböző állatokkal történő legeltetés során az azonos vegetáció típusban is eltérések mutatkoztak, ami azt jelzi, hogy az élőhelyek mozaikos kialakításában ezeknek fontos szerepe van. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 14 szám 2 (2016): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-15) , 13-27
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2016/14/2/9694
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue2
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376788
dc.identifier.volume14
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9694
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectlegeltetéshu
dc.subjectkaszáláshu
dc.subjecttermészetvédelmi értékekhu
dc.subjectéletformahu
dc.titleTermészetvédelmi kezelések hatása a dél-tiszántúli szikes gyepek vegetációjárahu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
387.65 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Gyepgazdálkodási Közlemények (DE-journals)