Dolgozatom témájául a tanú és szakértő szerepének bemutatását és vizsgálatát választottam a polgári peres eljárás során. A polgári pereknek ezen szereplőit a bizonyító erejüknél fogva, mint bizonyíték kívánom megragadni és ilyen vetületben kívánom elvégezni a téma feldolgozását. Azért erről a témáról írok, mert régóta érdekel a peres eljárásokban hozott döntéseket megalapozó tényfeltáró munka, a bizonyító tevékenység, az eljárásban részt vevő feleknek a jogvita során betöltött szerepük, ami a bizonyítás során meghatározó. Azt gondolom, hogy különösen a tanúk vallomása és a szakértők véleményezési tevékenysége olyan bizonyítási eszközök, melyek döntőnek és lényegi elemnek bizonyulnak a per kimenetelét illetően. Dolgozatom aktualitását adja, hogy a polgári perekben legfőbb szabályozóként alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt a 2016. évi CXXX. törvény hatályon kívül helyezi és 2018. január 1-jei hatálybalépését követően ez lesz az irányadó. A szakértői tevékenységről szóló törvény 2016. június 15-én lépett hatályba, mely hatályon kívül helyezte a 2006. január 1-jétől hatályos az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvényt (Iszt.), bizonyos rendelkezések 2016. szeptember 15-étől, míg további rendelkezései 2017. január 1-jétől hatályosak.1 További lényeges változás, hogy 2016. január 1-jén léptek hatályba az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései. 2016 júliusától teljes egészében ez az uniós elvekkel egyező rendelet határozza meg Magyarországon az elektronikus tranzakciókkal kapcsolatos elektronikus aláírások előírásait.