Szakdolgozatomban a magyar kormány bevándorlás ellenes politikájának elemzésére teszek kísérletet. Az elemzés a morális pánik elméleteken alapszik. A téma igen aktuális: egyrészt a bevándorlás ellenes politika napi szinten, terítéken van, nem telik el olyan nap, hogy ne hallanánk valamilyen hírt a menekültkérdéssel kapcsolatban. Legtöbbször a morális pánikot eredeti megjelenési formájában használják, ami nagyon egyszerűen megfogalmazva, az események moralizáló túlreagálását jelenti. Ezzel szemben később jelentősen átalakult a fogalom, a médiatudatosság alakulásával és fejlődésével reflexívvé vált. Dolgozatomban a kiindulási alapoktól vizsgálom meg a morális pánikelmélet természetét, egészen az új elméletig, elméletekig eljutva. Kitérek részletesebben a hazai menekültpolitikai helyzetre is, kezdve az alapvető fogalmakkal és meghatározásokkal, mivel a média tájékoztatása alapján (néha nem véletlen módon) nem egyszerű átlátni ezt a részt. Emellett megvizsgálom a hazai idegenellenességgel kapcsolatos adatokat is, egészen a kilencvenes évektől napjainkig, de legfőképpen az utóbbi pár évet, amikor is kirobbant a menekültválság, és több százezren indultak meg Európa felé. Az utolsó fejezetben az önálló kutatásom kap helyet. Itt azt vizsgálom majd, különböző szempontok szerint, hogy Magyarországon létezik-e a menekültkérdés kapcsán kialakult morális pánik, és ha igen, miben nyilvánul ez meg. Feltételezéseim szerint, a menekültkérdés kapcsán az társadalom tagjait nem feltétlenül a józan ész, és a racionális problémamegoldás jellemzi, hanem az érzelmek és a félelem dominál. Ezeket a félelmeket pedig egy remek kormánypropaganda gerjeszti, a médián és a híreken keresztül, így keltve azt az érzetet, hogy a társadalom rendjének alappillérei vannak veszélyben.