Dolgozatom témájának azért választottam a családon belüli erőszakot és az annak megoldására létrehozott távoltartás intézményét, mert véleményem szerint a családon belül elkövetett erőszakos cselekmények napjainkban az egyik legfontosabb, szabályozást igénylő terület. Annak ellenére, hogy ez a jelenség nem új keletű, az emberiség fejlődését kezdetektől fogva végigkíséri, azonban Magyarországon még a XXI. századra sem alakult ki olyan szintű szabályozás és védelmi rendszer, mely hatékonyan tudna fellépni a családon belül erőszakot elszenvedett áldozatok életének, testi épségének, egészségének védelme érdekében. Magyarországon évek tartó folyamat egy olyan hatékony jogszabály megalkotása, mely alkalmas ennek a problémának a megoldására. Ez a folyamat azonban még a mai napig sem tekinthető befejezettnek. A távoltartás intézményének bevezetése nem jelent még a mai napig sem teljes körű védelmet a sérelmet szenvedettek számára, annak ellenére, hogy Magyarországnak lehetősége volt olyan külföldi mintákat átemelni a magyar jogrendszerbe, melyek az adott államban jól beváltak. Dolgozatomban először egy rövid bevezető keretében szeretnék szólni a büntető eljárásjogról általában, annak fejlődéséről, továbbá a büntető eljárásjognak arról a területéről, mely választott témakörömhöz kapcsolódik. Ezt követően szeretnék kitérni magára a problémára, azaz a családon belüli erőszakra, majd az ennek orvoslására született alap-modellekre, illetve a magyar jogalkotási folyamat egyes állomásaira. Ezen túlmenően nem hagyhatom említés nélkül 2007 decemberében lezajlott eseményeket sem. Ekkor ugyanis a Kormány lépéseket tett annak érdekében, hogy a távoltartás intézményén túlmenően – mely szakaszt a Büntetőeljárásról szóló törvénybe iktattak be – a zaklatás törvényi tényállását beiktassák a Btk. -ba.