A dolgozat egyén és lokális társadalom viszonyát vizsgálja az etnográfiai terepmunka módszerével egy pest megyei településen, Nyáregyházán. A kutatás központi alakja a római katolikus Pál atya, akinek élettörténetét és a községben végzett negyven éves (1971-2011) szolgálatát a saját és a helyi lakosok narratíváin keresztül elemzem. Az értelmezésben eszközként használom fel a Pál atyával készített többlépcsős életútinterjút, valamint a helyi lakosokkal készített félig strukturált interjúkat. A dolgozat célkitűzése megérteni és elemezni Pál atya helyzetét a lokális társadalomban, illetve megvizsgálni azt, hogy milyen történeteken keresztül rögződik az ő lelkipásztori tevékenysége a helyi lakosok emlékezetében. Továbbá, hogy ő hogyan értelmezi saját egyházi pályáját. A dolgozat fő részében Pál atya szolgálatát két dimenzióra bontva (közösségteremtés és vallási tevékenység) elemzem. Összefoglalóan elmondható, hogy a megkérdezett lakosok Pál atya szerepét a lokális társadalomban különbözőképpen értékelik, vagyis egyszerre közösségteremtő és a helyi társadalmat megosztó személyiségről van szó. A kutatás eredményei azt a feltételezést támasztják alá, hogy a vallásgyakorlás milyensége nemcsak a pap személyiségével áll összefüggésben a lokális társadalomban. Egyrészt a pap és a hívek dialógusából alakulnak ki a különböző vallásgyakorlási formák, hiszen csak azok lehetnek sikeresek, melyeket az adott egyházközség is elfogad magáénak érez. Másrészt a társadalmi és történeti kontextus figyelembevétele is elengedhetetlenül fontos. Számos tényező befolyásolja a vallásos gyakorlatok természetét, például a munkavégzés jellege, a faluból való kilépés, az adott politikai rendszer, a különböző régiók országon belüli elhelyezkedése.