Elõször is szeretném leszögezni, hogy a mágiasem nem fekete, sem nem fehér. A mágia az, ami.A boszorkány az, aki a színét megadja. És ez afekete és a fehér mellett minden másfajta szín islehet. Ennek ellenére széles körben feketemágiáról beszélnek, ha a negatív energiák hatásáravan szükség egy gonosz terv megvalósításához.A fehér mágia ezen logika szerint az amágia, amely pozitív ingadozásokat okoz, hogy jóhatású legyen.A „mágia” és a „boszorkányság” fogalmátnéhány kisebb eltéréssel felettébb hasonlóan lehetdefiniálni, de a mágusokat és a boszorkányokatnagyon eltérõen szemlélték. Az elsõt közülük alegismertebb Merlin lehetett csodálták; a boszorkányokatmáglyán megégették.Történelmi alapja volt, ami különösen világossáválik, ha a mágiára „vallásként” gondolunk. Sokkeresztény, illetve katolikus ezt a látásmódot talánelutasítja, mert a vallás nekik valami mindenprofántól elemelt. De nekünk nem kell így látnunk.Egyszer errõl egy barátságos pappal beszélgettem.Ahelyett, ahogy az általam várt volt, hogytámadta volna a pogány praktikákat, megismertetettengem a téma iránti modern felfogással.Mindenekelõtt megmagyarázta nekem, hogy egymágiát, mely a katolikus egyház alaptétele semveti el, se nem támadja, és nem vezet bálványimádáshoz,nem szükségesen áll ellentétben a vallásostannal.