A rekreációs mozgás szerepe a kognitív képességek és neurodegeneratív eltérések javításában aging patkány modellen
Absztrakt
A neurodegeneratív betegségek csoportjába tartozó Alzheimer-kór az időskori demencia leggyakoribb oka, melyet klinikailag progresszív memóriazavar, a gondolkodás, ítéletalkotás és kommunikáció zavara, hangulat – és személyiségváltozás, valamint késői stádiumban önellátási képtelenség jellemez. Régóta feltételezik, hogy a fizikai aktivitás csökkenti az Alzheimer kór rizikóját, és előnyösen befolyásolja a betegség lefolyását. Kísérletünkben a rendszeres, önkéntes (rekreációs) mozgás Alzheimer-típusú neurodegenerációra kifejtett hatását kívántuk vizsgálni, melyhez a résztvevő állatokat 6 csoportba osztottuk: 1. idős (18 hónapos) mozgásszegény életmódot folytató nőstények (n=8), 2. idős (18 hónapos) mozgásszegény életmódot folytató hímek (n=8), 3. idős (18 hónapos), futó nőstények (n=8), 4. idős (18 hónapos), futó hímek (n=8), 5. fiatal (3 hónapos) kontroll nőstények (n=8), 6. fiatal (3 hónapos) kontroll hímek (n=8). Az idős futó nőstények és hímek standardizált futókerékkel ellátott ketrecekbe kerültek, melyben rekreációs mozgást végezhettek 3 hónapon keresztül. Ezzel ellentétben az idős, mozgásszegény életmódot folytató csoportok futókerék nélküli ketrecben lettek elhelyezve éppúgy, mint a kontroll csoportok. A kísérlet végén a mozgás hatását több különböző vizsgálati módszerrel mértük fel. Az állatok kognitív funkciójának megítélésére Morris water maze tesztet alkalmaztunk, mely kimutatta, hogy a rendszeresen futó idős hímek és nőstények teljesítménye jelentősen javult, megközelítve a fiatal kontroll csoportokét. PET képalkotó vizsgálattal (Pittsburgh Compound B radiofarmakont alkalmazva) in vivo tudtuk igazolni, hogy a futás hatására csökkent az idős állatok agyának amiloid-β terhelése, valamint szövettani és az immunhisztokémiai módszerekkel megerősítettük az Alzheimer-típusú demenciára jellemző neuropatológiai eltérések mérséklődését. Végezetül megmértük az agy frontális és hippokampális régióiban jelenlévő hemoxigenáz enzim aktivitását, amely a mozgást végző állatokban emelkedettnek bizonyult. Ezen eredmények alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a mozgás hatására fokozódhat az antioxidáns tulajdonságú hemoxigenáz enzim aktivitása, mely felelős lehet a testmozgás Alzheimer-kórra kifejtett jótékony hatásáért.