A dolgozat az emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a háborús bűncselekmények hazai büntetőjogi és nemzetközi jogi szabályozását veszi alapul, melyen keresztül a kezdetektől egészen napjainkig megfigyelhető változásokat szemlélteti. Mindenekelőtt a nemzetközi büntetőjog kialakulását és fogalmi elemeit szeretném bemutatni a magyar büntetőjog aspektusán keresztül, illetve megvizsgálom a nemzetközi bűncselekmények tényállásainak kialakulását. A dolgozat további részében elhatárolom egymástól a transznacionális bűncselekményeket és a nemzetközi jogi bűncselekményeket és kitekintést teszek a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútumra. A dolgozat célja, hogy olyan kérdésekre keressen választ, mint hogy miként hatott ki a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények megítélése a hazai és nemzetközi büntetőjog fejlődésére, illetve e bűncselekmények áldozatainak védelmében milyen jogi és nem jogi intézkedések meghozatalára került sor annak érdekében, hogy a jövőben hasonló jogsértések elkövetésére ne kerülhessen sor. A második világháborúban számos olyan kegyetlen bűncselekményt követtek el, amelyek óriási emberáldozatokat követeltek, és amelyek ellen a hazai és nemzetközi büntetőjognak egyaránt fel kellett lépnie. A világégést követően, nemzetközi összefogás útján egy új igény fogalmazódott meg, amelynek lényege, hogy a legsúlyosabb bűncselekmény elkövetőivel szembeni felelősségre vonást egy állandó nemzetközi büntetőfórum biztosítsa. Ennek a folyamatnak az eredménye a Nemzetközi Büntetőbíróság felállítása, amelynek Statútumát 1998-ban fogadták el Rómában. Dolgozatom további részében a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezeti felépítését mutatom be, illetve a bíróság joghatóságába tartozó büntettek szabályozását vázolom. Nemzetközi jogi bűncselekménnyel kapcsolatos számos hazai és nemzetközi jogi jogeset áll rendelkezésünkre, én egy hazai ügyet, Biszku Béla ügyét választottam, akit az 1956 utáni megtorlások egyik fő felelőseként, lőszerrel visszaéléssel bűntettével, valamint a kommunista rendszer bűneinek tagadásával vádolt az ügyészség. A dolgozat a téma szempontjából alapvető jogforrásokból, szakirodalomból, illetve kutatási eredményekből vett adatokat dolgozza fel.