Mára a szív- és érrendszeri betegségek (CVD-k) okozta halálozás folyamatosan csökken, ennek ellenérehazánkban a korai halálozás relatív kockázata még így is rendkívül kedvezőtlen, közel háromszoros az EU15 országok átlagának. A CVD-k okozta halálozás megelőzésében (de legalább is késleltetésében) az életmódot befolyásoló intervencióknak kiemelt szerepe van, de ezekmellett jelentős előnyök származhatnak a preventív medikáció alkalmazásából is. CVD-k tekintetében az antihipertenzív és az antitrombotikus preventív medikáció kitüntetett jelentőséggel bír. A társadalmi-gazdasági helyzet, nemcsak a CVD mortalitást/morbiditást, hanem a megelőzést, a preventív medikációt is jelentősen befolyásolja. Így került kutatásunk középpontjába a CVD-k miatti halálozás térbeli egyenlőtlenségein túlmenően, a kifejlesztett, területi alapú Deprivációs Index (DI) és a CVD-k miatti mortalitás/morbiditás, valamint a megelőzést célzó gyógyszerhasználat közötti összefüggés vizsgálata. Kutatási eredményeink szerint szignifikáns, pozitív összefüggés volt a depriváció, valamint a keringési rendszer betegségei, az ishchaemiás szívbetegségek, a cerebrovasculáris betegségek és a magasvérnyomás miatti korai halálozás/prevalencia között. A depriváltabb területeken magasabb volt a relatív felírási gyakoriság az ACE-gátló, a béta-blokkoló és a kalciumcsatorna-blokkoló antihipertenzivumok esetén, míg ezeket a területeket alacsonyabb relatív ARB-felírás gyakoriság jellemezte. Az ARB-k reprezentációja a használt vérnyomáscsökkentő gyógyszerek között a társadalmi-gazdasági státusz emelkedésével nőtt. A kiváltási arány ugyanakkora depriváció mélyülésével javult, vagyis minden hatóanyag esetében a legdepriváltabb csoportban volt a legmagasabb a kiváltási arány. A DI alapján kvintilisekbe osztott járási csoportok szerinti regressziós elemzés alapján a depriváció szignifikáns, nem lineáris összefüggést mutató determinánsa a thromboembóliás betegségek miatti halálozásnak. Szignifikáns pozitív összefüggés volt azonosítható – a Xarelto kivételével- az antithrombotikumok felírási, kiváltási gyakorisága és a depriváció között. A kiváltási arány valamennyi hatóanyag estén emelkedett a depriváció mértékének emelkedésével. A thromboembóliás megbetegedések miatti halálozás és a felírási/kiváltási mutatók területi eloszlása közötti kapcsolat azonban nem konzekvens. Az északnyugati területen, a kevésbé deprivált megyékben a tromboemboliás betegségek miatti halálozási kockázat magasabb volt, s ez az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb gyógyszer-felírási/-kiváltási gyakorisággal társult. Ezzel szemben, Kelet-Magyarországon, két, depriváltabb lakosságú megyét, alacsonyabb halálozási kockázat és magasabb gyógyszer-felírási/-kiváltási gyakoriság jellemzett, mint az észak-nyugati klasztert. Összességében megállapítható, hogy a halálozás térbeli eloszlási mintázatának elemzése a vonatkozó preventív medikációval összefüggésben olyan populációk azonosítását is lehetővé teszi, amelyek esetében feltételezhető, hogy nem részesülnek megfelelő kezelésben, beleértve a preventív medikációt is.

Mortality due to cardiovascular diseases (CVDs) has been declining but, despite this, the relative risk of premature death in our country is still very unfavourable, almost three times higher than the EU15 average. Preventing (or at least delaying) CVD mortality is a key issue for interventions that influence lifestyle, but there are also considerable potential benefits of using preventive medication. Regarding CVD, antihypertensive and antithrombotic preventive medication is particularly important. The socioeconomic status not only influences CVD mortality/morbidity, but also the prevention and preventive medication. Thus, beyond the spatial inequalities in CVD mortality, our research has focused on the association between the developed area-based Deprivation Index (DI) and CVD mortality/morbidity and preventive medication use. Our research results showed a significant positive association between deprivation and premature mortality/prevalence due to circulatory system diseases, ischaemic heart disease, cerebrovascular disease and hypertension. Higher relative prescribing frequencies for ACE inhibitors, beta-blockers and calcium channel blockers were found in deprived areas, while these areas were characterised by lower relative ARB prescribing frequencies. The representation of ARBs among the antihypertensive drugs used increased with increasing socioeconomic status. The redemption rate improved with increasing deprivation, i.e. the most deprived group had the highest redemption rate for all agents. Regression analysis by a quintile group of districts based on DI deprivation was a significant non-linear correlated determinant of mortality from thromboembolic disease. A significant positive association was identified between the frequency of prescription and redemption of antithrombotic drugs and deprivation, except for Xarelto. For all drugs, the redemption rate increased with increasing levels of deprivation. However, the relationship between mortality from thromboembolic diseases and the spatial distribution of prescription/redemption rates is not consistent. The risk of death from thromboembolic diseases was higher in the North-West, in the less deprived counties, and this was associated with a much lower prescription/redemption rate than the national average. In contrast, two counties with more deprived populations in Eastern Hungary were characterised by a lower mortality risk and higher prescription/redemption rates than the North-Western cluster. Overall, it can be concluded that the analysis of the spatial distribution of mortality concerning the relevant preventive medication also provides an opportunity to identify populations that are assumed to be inadequately treated, including with preventive medication.