Mindenki szeretne biztos lenni abban, hogy az élelmiszer, amit előállít, elad, elfogyaszt, amit a családja asztalára letesz, biztonságos, és nem fog tőle senki azonnal, vagy hosszabb távon megbetegedni. Nem elég az, hogy az élelmiszer megfelelő tápanyagokat nyújt szervezetünknek, fontossá vált az az igény is, hogy ne tartalmazzon olyan összetevőket vagy idegen anyagokat, mely veszélyt jelenthet arra, aki elfogyasztja.

Ahhoz, hogy ezek az igények teljesüljenek és kizárólag olyan élelmiszerek kerüljenek forgalomba, amelyek biztonságosak, szükség van arra, hogy a gyártók sikeresen mőködtessék az élelmiszerbiztonságot szolgáló rendszerek egyikét. Ma már több ilyen rendszer létezik. Dolgozatomban ezek közül a HACCP, az IFS és BRC rendszereket valamint az azok közötti hasonlóságokat és különbségeket mutattam be. A rendszerek megismerésében a mátészalkai Nobilis Zrt. minőségirányítási vezetője nyújtott segítséget. Az aszalt (szárított) gyümölcsféleségek, és olajos magvak előállításával foglalkozó vállalat ugyanis mindhárom rendszert sikeresen működteti.