A XIX. századi folyószabályozások és a XX. században épített duzzasztók miatt vizeink halállománya komoly veszteségeket szenvedett. A folyókon épített duzzasztók felvizein az áramláskedvelő fajok állományai jelentősen visszaszorultak, helyüket tágtűrésű, legtöbb esetben idegenhonos fajok veszik át. A duzzasztók káros hatásainak enyhítésére több helyen hallépcsőket, halcsatornákat építettek. Emellett a Víz Keretirányelv (VKI) is előírja a tagállamok részére, hogy a korábban épített keresztműtárgyak, duzzasztók mellett biztosítani kell a hosszanti átjárhatóságot.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság „Vizes élőhelyek ökológiai hálózatának fejlesztése az osztrák-magyar határrégióban” elnevezésű INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Programjának keretében (ATHU077 – WeCon) a Rábán és a Pinkán létesített három hallépcső (Rába: Szentgotthárd, Ikervár, Pinka: Felsőcsatár) működési hatékonyságát vizsgáltuk. A vizsgálat során elsősorban három reofil halfaj (domolykó, márna, paduc) ivarérett egyedeit fogtuk be a műtárgyak alvizén és a halcsatornákban elektromos halászgéppel. A halak mozgásának követésére az úgynevezett RFID technológiát alkalmaztuk, melynek során a mikrochip-pel jelöltük meg a halegyedeket. Ennek segítségével minden detektált halegyed esetében megállapítható, hogy sikeresen átjutott-e a műtárgyon. A jelfogó antennákat a műtárgyak felső részein helyeztük el, így egyértelműen igazolható, ha egy jelölt halegyed áthalad a műtárgyon.

Összesen 7 faj 2986 egyedét jelöltük meg, amelyek között a domolykó (Squalius cephalus) és a márna (Barbus barbus) egyedei keltek át a legnagyobb mennyiségben. Jelöltünk továbbá paducot (Chondrostoma nasus), küszt (Alburnus alburnus), valamint néhány sebes pisztrángot (Salmo trutta fario), ezüstkárászt (Carassius gibelio) és bodorkát (Rutilus rutilus) is. A különböző típusú hallépcsőket eltérő hatékonysággal használták a jelölt fajok különböző mérettartományba tartozó egyedei. A domolykó esetében a 115-170 mm-es, a márna esetében pedig a 115-185 mm-es standard testhosszú egyedekből jutott át a legtöbb a halátjárókon. A szentgotthárdi halcsatornán átkelő halak egy része sikeresen átkelt az alsószölnöki halliften is. Az ikervári jelolvasási adatok alapján a márnák és domolykók nagyobbrészt éjszakai órákban mutattak nagyobb aktivitást a halcsatornában.