A gabonakereskedelem a globális agrárgazdaság egyik legfontosabb szektora, amely kulcsszerepet játszik az élelmezésbiztonság fenntartásában, a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok alakulásában és az agrárgazdasági folyamatok stabilitásában. A gabonafélék – köztük a búza, a kukorica, az árpa a rozs és a rizs – az emberiség alapvető élelmiszerforrásai közé tartoznak, így termelésük és kereskedelmük stratégiai jelentőséggel bír. A piacot azonban számos kihívás éri, beleértve a klímaváltozás hatásait, a geopolitikai tényezőket, a keresleti-kínálati ingadozásokat és a piaci volatilitást. A szélsőséges időjárási viszonyok befolyásolják a terméshozamokat és az ellátási lánc stabilitását. A geopolitikai konfliktusok – például az ukrán-orosz háború – jelentős fennakadásokat okoztak a globális gabonakereskedelemben, rávilágítva a piac sebezhetőségére. Ezekre a kihívások számos nehézséget és változásokat hoztak a gabonakereskedelemben, amelyekre válaszul az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányult a mesterséges intelligencia (AI) mezőgazdasági alkalmazásaira, amelyek új lehetőségeket nyitnak a gabonakereskedelem hatékonyságának növelésére, a fenntarthatóság előmozdítására és a globális élelmiszerlánc optimalizálására. Az AI-technológiák segítségével az agrárszektor szereplői pontosabb előrejelzéseket készíthetnek a terméshozamokról, automatizálhatják a logisztikai folyamatokat és optimalizálhatják a piacra lépési stratégiáikat. Az adatalapú döntéshozatal, a prediktív analitika és az automatizált rendszerek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gazdálkodók és kereskedők gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak a piaci változásokra. A mesterséges intelligencia egyik legfontosabb alkalmazási területei a precíziós mezőgazdaság, az időjárás- és termésbecslési modellek, az automatizált logisztikai rendszerek, amelyek lehetővé teszik a folyamatok optimalizálását, az erőforrások hatékony kihasználását, valamint a veszteségek csökkentését. A szakdolgozat legfőbb célja, hogy részletesen bemutassa a gabonakereskedelem és a mesterséges intelligencia kapcsolatát, elemezze az AI-technológiák jelenlegi és jövőbeli alkalmazásait az agrárszektorban, valamint értékelje ezek hatását a piaci szereplőkre és a fenntarthatósági szempontokra is. A kutatás során különös figyelmet fordítok a nemzetközi és magyar gabonaárak alakulására. A kutatás célja annak feltárása is, hogy az AI-technológiák milyen mértékben járulnak hozzá a termelési hatékonyság növeléséhez, az árstabilitás javításához és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjedéséhez. A dolgozat primer kutatási részében idősoros elemzés és trendelemzés segítségével vizsgálom a nemzetközi és magyar gabonaárak alakulását, valamint az AI-alapú fejlesztések hatását a gabonakereskedelemre. A kérdések strukturálása biztosítja, hogy a kutatás megfelelő fókuszú legyen és az eredmények hozzájáruljanak a mezőgazdasági technológiai trendek mélyebb megértéséhez. Kutatásomban az alábbi konkrét kérdések megválaszolását tűztem ki célul:

1. Hogyan alakultak a nemzetközi és regionális gabonaárak 2015 és 2024 között, és milyen tendenciák figyelhetők meg ebben az időszakban?
2. Milyen trendek és mintázatok figyelhetők meg?
3. Hogyan alkalmazhatók az AI-alapú megoldások a gabonakereskedelmi piacon?
4. Milyen veszélyeket jelent és lehetőségeket garantál az AI megoldások adaptálása?

A vizsgálat célja, hogy összegző módon értékelje az AI-technológiák agrárszektorban betöltött szerepét. A vizsgálat alapján javaslatokat fogalmazok meg arra vonatkozóan, hogyan segíthetik ezek a technológiák a magyar és a globális gabonakereskedelem fenntarthatóságának növelését és versenyképességének javítását. Az elemzés hozzájárul a gabonapiac működésének és a mezőgazdasági technológiai trendek mélyebb megértéséhez és bemutatja, hogy az AI hogyan támogathatja a globális élelmezésbiztonságot.