McEliecce illetve ElGamal titkosítási rendszer összehasonlítása
dc.contributor.advisor | Hannusch, Carolin | |
dc.contributor.author | Fülöp, Dániel,Csaba | |
dc.contributor.department | DE--Informatikai Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2019-11-21T09:01:55Z | |
dc.date.available | 2019-11-21T09:01:55Z | |
dc.date.created | 2019-11-20 | |
dc.description.abstract | Mi is az a kriptográfia? A kriptográfia szó ógörög eredetű kifejezés, amely a "kryptos" azaz "rejtett" illetve "grápho" azaz "írok" szavakból jött létre. Legegyszerűubben úgy mondhatjuk, hogy titkosírás. A titkosírás a régi korokban is megjelenik, több feljegyzést is találhatunk amelyek arra mutatnak, hogy alkalmaztak valamilyen formában titkosítást. Az első ilyen titkosítás a Caesar-féle titkosírás amelyet szoktak ABC eltolásnak is nevezni, mivel a titkosítás lényege azon alapszik, hogy az abc betűit eltoljuk, visszafejteni pedig úgy tudjuk, hogy ha megvan az eltolás nagysága. Kicsit ugorva az időben, 1837-ben Samuel Morse bemutatta az általa létrehozott távírót, amely a Morse-féle ABC-t használta amit még a 20. század végéig is használtak. A világháborúknak köszönhetően az üzenetek titkosítása nagyobb szerepet töltött be mint a korábbi időkben. Fontos megemlíteni az 1918-ban létrehozott forgótárcsás, elektromechanikus berendezést, aminek az Enigma nevet adták. Úgy gondolták abban az időben, hogy ez teljes biztonságot nyújt az üzenet küldésére mivel feltörhetetlen. A 20. század második felébe, amikor is az informatika világa rohamosan elkezdett fejlődni mind az internet mind a számítógépek terén, ezekkel együtt a kriptográfia is fellendült. 1976-ban Ron Rivest, Adi Shamir és Len Adleman kifejlesztettek egy nyílt kulcsú titkosító rendszert amelyet RSA eljárásnak neveztek. Ezek után nem csak úgy tekintettek a kriptográfiára amit csak a hadviselésben válhat az emberek hasznára. 1991-ben Phil R. Zimmermann elérhetővé tette az általa kifejlesztett PGP nevű publikus kulcsú titkosítási rendszert amely a legelterjedtebb titkosítás lett az e-mailezés világában. Jól látjuk, hogy megjelenik az igény a hétköznapokban is a titkosításra, ha az internet világára tekintünk, vagy ha a banki világot nézzük illetve akár az egészségügyet is figyelembe vesszük, fontos az adataink titkosítása valamilyen formában és védjük, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. | hu_HU |
dc.description.corrector | N.I. | |
dc.description.course | Gazdaságinformatikus | hu_HU |
dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
dc.format.extent | 31 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/276575 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | kriptográfia | hu_HU |
dc.subject | elgamal | hu_HU |
dc.subject | mceliece | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Informatika | hu_HU |
dc.title | McEliecce illetve ElGamal titkosítási rendszer összehasonlítása | hu_HU |