A méhnyakrák a nők harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése. Évente hazánkban 1100 – 1200 új esetet fedeznek fel viszont még így is 400 – 500 nő hal bele ebbe a betegségbe. A méhnyakrák kialakulásában kiemelkedő szerepe van a humán papillomavírusnak, különösen a magas kockázatú genotípusnak. A méhnyakrák kialakulását legtöbbször megelőzi egy úgynevezett rákmegelőző állapot. Munkám során 19 normál citológiai mintán és 19 citocentrifugátumon alkalmaztam a módszert. A CINtec Plus kettős festést alkalmazó módszer a p16 és a ki67 biomarkerek alkalmazásával teszi egyértelműen eldönthetővé, hogy szükség van-e azonnali kezelésre vagy további vizsgálat kezdeményezésére. Ezen két fehérje együttes kimutatása, mint biomarker, a méhnyakrák diagnosztizálásában alkalmazható. A p16 egy ciklin - dependens kináz inhibitor, a Ki – 67 egy magi fehérje. Rákmegelőző állapot esetén a ki67 koexpressziója (piros színreakció) figyelhető meg a sejtmagban, a p16 koexpressziója (barna színreakció) pedig a sejtplazmában egy sejten belül. Ennek azonosításában segít a CINtec Plus. Célunk, hogy megállapítsuk a rutin nőgyógyászati kenet és a citocentrifugátum összehasonlításával, hogy a keneteken a kettős festés mennyire reprezentatív. Megkönnyítve a diagnosztikát, ha a levett kenet sérült, vagy liofilizált, esetleg nem diagnosztikus értékű, akkor a szűrés alkalmával levett HPV teszthez érkezett folyadék alapú mintából készített citocentrifugátum is alkalmas citológiai diagnózis felállítására. A 19 esetből 4 esetben bizonyult a citocentrifugátum sejtszegénynek, amit üledékes kenet készítésével oldottunk meg. A CINtec Plus normál keneten 14, citocentrifugátumon 18 esetben volt pozitív. Az eredmények jól korrelálnak az irodalmi adatokkal. Megállapítható, hogy a módszer érzékenysége nagyobb, mint a rutin citológiai szűrésnek és pontosabb, mint a HPV – teszt, valamint hogy a citocentrifugátum szintén alkalmas CINtec Plus vizsgálat elvégzésére.