A dolgozatomban igyekeztem megfelelő módon, illetve körültekintően meghatározni a gyülekezési jog fogalmát, emellett bemutatni a gyülekezési jog szabályozását a magyar jogrendszerben. Az alapjogok közül nagyon fontosnak és érdekesnek tartottam a gyülekezési jog ismeretét, hiszen érdekes miként, milyen célból gyakorolhatjuk ezen alapjogunkat. A két jogeset pontosabban a Patyi kontra Magyarország és Bukta kontra Magyarország ügyek színes skálán bemutatják a hazai jogrendszerben milyen szerepe van a gyülekezési jognak, valamint rámutatnak a korábbi gyülekezési törvény hiányosságaira is. A dolgozatom felépítésében fontosnak tartottam bemutatni az 1989.évi gyülekezési jogról szóló törvény, illetve a napjainkban elfogadott új törvényt a 2018.évi LV. törvény kapcsolatát, milyen módon változott, és a módosításnak köszönhetően miben változott a gyülekezési jog. Igyekeztem alkotmánybírósági határozatok beemelésével bemutatni azt, hogy a régi gyülekezési jogról szóló törvényünk nem megfelelő szabályozása és jogalkalmazása miatt több esetben is a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezség okmányának 21.cikkébe ütközőnek nyilvánították a korlátozásokat és az Emberi Jogok Európai Bírósága is a 11.cikkbe ütközőnek tartotta a gyülekezési joggal kapcsolatos korlátozást. Az új törvény módosításaival igyekezett kiküszöbölni a gyülekezési joggal kapcsolatos régebbi szabályozás hiányosságait.