Mentalizáció fejlődése szkizofréniában

dc.contributor.advisorÉgerházi, Anikó
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorKalina, Judit
dc.contributor.departmentDE--OEC--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentKulcsár, Emese
dc.contributor.opponentMolnár, Péter
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai Tanszékhu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézethu_HU
dc.date.accessioned2014-11-26T11:02:09Z
dc.date.available2014-11-26T11:02:09Z
dc.date.created2013
dc.description.abstractA szkizofrénia az elmeműködés zavarának súlyos formája, melyet a különböző pszichés működések mellett változatos munkahelyi és szociális működési zavarok jellemeznek. A mentalizáció központi helyet foglal el a szociális kogníción belül, ez utóbbi szoros összefüggést mutat a szociális funkcionalitással. A szkizofréniában megjelenő mentalizációs deficit jelentősen befolyásolja a páciensek szociális működését. Diplomamunkám célkitűzése, hogy tisztázzam a mentalizáció fogalmát, összegezzem a szkizofrén betegek mentalizációs deficitjére vonatkozó kutatási eredményeket. Valamint bemutassam a mentalizáció, a szociális kogníció és a szociális funkcionalitás közötti kapcsolatot, végül ismertessem a szociális kogníció fejlesztését célzó terápiákat. Munkám során tájékozódtam a témában a legfontosabb fogalmak és értelmezésekről. Számos kísérletet leíró, PubMed-ről származó cikket elolvastam, melyek közül kiemeltem a legrelevánsabbakat. A mentalizáció készsége azt jelenti, hogy képesek vagyunk a saját vagy mások mentális állapotát felismerni, ezáltal megváltoztatni döntéseinket, viselkedésünket. A mentalizáció kialakulása részben biológiailag meghatározott, ugyanakkor fejlődése az interperszonális kapcsolatok révén valósul meg, ezek közül döntő jelentőséggel bír a korai anya-gyermek kapcsolat. A mentalizáció vizsgálatára gyakran alkalmazzák a téves vélekedés feladatot, a célzásos tesztet, a metafora, irónia feladatot és a szemolvasás tesztet. E vizsgálatokkal kimutatták, hogy a szkizofréniában jelen lévő mentalizációs deficit vonás-markernek tekinthető, bár akut pszichotikus epizód alatt a deficit kifejezettebb. Specifikus tünet, mivel az általános kognitív képességek szükséges, de nem elégséges feltételét jelentenek. A szociális világról alkotott tudáson (szociális kogníción) belül a mentalizáció, az érzelem-felismerés és az attribúciós stílus is negatívan változik szkizofréniában. Az attribúció, ok tulajdonítást jelent, mely meghatározza, hogy miként magyarázzuk a környezetünkben történő eseményeket. A szkizofrén páciensek szociális kogníciójának fejlesztése valósul meg a kognitív viselkedés terápia, a Social Cognition and Interaction Training (SCIT) és a Social Cognitive Skills Training (SCST) során.hu_HU
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent33hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/201479
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectmentalizációhu_HU
dc.subjectszkizofréniahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Pszichiátriahu_HU
dc.titleMentalizáció fejlődése szkizofréniábanhu_HU
Fájlok