Dolgozatom témája a kukorica tápanyagreakcióinak vizsgálata, amely a világ és Magyarország egyik legfontosabb gabonanövénye, széleskörű felhasználási lehetőségei ismertek. A kísérletem eredményei alapján, amennyiben biztosíthatóak a kísérlet körülményeihez hasonló körülmények leginkább a H3 genotípust javaslom termeszteni, ugyanis ez hozta a legkiemelkedőbb hozamot. A H2 hibrid is hasonló jó eredményeket hozott, érdekes eredmény, hogy nem megfelelő (kontroll) tápanyagellátás mellett is képes volt kiemelkedő 7t/ha feletti termésre, ami különösen érdekes a jelenlegihez hasonló, reméljük átmeneti világgazdasági állapotokhoz. Termésmennyiséget illetően összességében mindhárom genotípusról elmondható, hogy a 120kg/ha N+PK adag az optimális. Leggyengébben a H1 genotípus szerepelt, ezért termesztését nem javaslom a kísérletemhez hasonló körülmények közt. Minőségi paraméterekben mindhárom genotípus kielégítően szerepelt. A fehérjetartalmat illetően a kijuttatott nitrogén adagok hatására mindhárom hibridnél emelkedés volt látható. Keményítőtartalom esetén a 120kg/ha N+PK kijuttatása hozott némi növekedést, a 300 kg-os nitrogén adag mindhárom esetben recesszíven hatott, de statisztikailag kimutatható különbség csak H2-nél volt. Az olajtartalmat vizsgálva sem volt statisztikailag kimutatható különbség. A szemnedvesség is közel azonos érték körül alakult mindhárom hibrid esetén. Javaslatom, hogy a 300kg/ha N adag nem szükséges, nem eredményezett számottevő termésnövekedést, H2 esetében minimális csökkenés is tapasztalható volt. A minőségi paraméterekben sem hozott olyan mértékű változást, ami ezt indokolná, fehérjetartalmon emelt ugyan némileg, de ez sem indokolhatja ekkora mennyiségű trágya kijuttatását. Véleményem szerint úgy a legcélszerűbb termelni, ha a trágyaadagot mindenkor a talajunk tápanyagszolgáltató képességéhez, a várható termésmennyiséghez igazítjuk, az előveteményt figyelembe véve. Amennyiben lehetőségünk van rá, kalkuláljunk a szervestrágyával is. Termésbiztonság szempontjából nélkülözhetetlen fontosságúnak tartom emellett az öntözést, mivel kísérletem kukorica növényei is háromszori öntözés mellett voltak képesek hozni a mért termésmennyiségeket. Világos tehát, hogy a jelenlegi szélsőséges időjárási viszonyok közt nekünk gazdálkodóknak és az országnak is elemi fontosságú az öntözés fejlesztésével foglalkozni a jövőben.