Kukorica hibridek tápanyagreakcióinak értékelése a termés mennyiségi és minőségi paraméterein keresztül
| dc.contributor.advisor | Kakuszi Széles, Adrienn | |
| dc.contributor.author | Vígh, Gyula Andor | |
| dc.contributor.department | DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | |
| dc.date.accessioned | 2022-11-16T11:43:48Z | |
| dc.date.available | 2022-11-16T11:43:48Z | |
| dc.date.created | 2022-10-17 | |
| dc.description.abstract | Dolgozatom témája a kukorica tápanyagreakcióinak vizsgálata, amely a világ és Magyarország egyik legfontosabb gabonanövénye, széleskörű felhasználási lehetőségei ismertek. A kísérletem eredményei alapján, amennyiben biztosíthatóak a kísérlet körülményeihez hasonló körülmények leginkább a H3 genotípust javaslom termeszteni, ugyanis ez hozta a legkiemelkedőbb hozamot. A H2 hibrid is hasonló jó eredményeket hozott, érdekes eredmény, hogy nem megfelelő (kontroll) tápanyagellátás mellett is képes volt kiemelkedő 7t/ha feletti termésre, ami különösen érdekes a jelenlegihez hasonló, reméljük átmeneti világgazdasági állapotokhoz. Termésmennyiséget illetően összességében mindhárom genotípusról elmondható, hogy a 120kg/ha N+PK adag az optimális. Leggyengébben a H1 genotípus szerepelt, ezért termesztését nem javaslom a kísérletemhez hasonló körülmények közt. Minőségi paraméterekben mindhárom genotípus kielégítően szerepelt. A fehérjetartalmat illetően a kijuttatott nitrogén adagok hatására mindhárom hibridnél emelkedés volt látható. Keményítőtartalom esetén a 120kg/ha N+PK kijuttatása hozott némi növekedést, a 300 kg-os nitrogén adag mindhárom esetben recesszíven hatott, de statisztikailag kimutatható különbség csak H2-nél volt. Az olajtartalmat vizsgálva sem volt statisztikailag kimutatható különbség. A szemnedvesség is közel azonos érték körül alakult mindhárom hibrid esetén. Javaslatom, hogy a 300kg/ha N adag nem szükséges, nem eredményezett számottevő termésnövekedést, H2 esetében minimális csökkenés is tapasztalható volt. A minőségi paraméterekben sem hozott olyan mértékű változást, ami ezt indokolná, fehérjetartalmon emelt ugyan némileg, de ez sem indokolhatja ekkora mennyiségű trágya kijuttatását. Véleményem szerint úgy a legcélszerűbb termelni, ha a trágyaadagot mindenkor a talajunk tápanyagszolgáltató képességéhez, a várható termésmennyiséghez igazítjuk, az előveteményt figyelembe véve. Amennyiben lehetőségünk van rá, kalkuláljunk a szervestrágyával is. Termésbiztonság szempontjából nélkülözhetetlen fontosságúnak tartom emellett az öntözést, mivel kísérletem kukorica növényei is háromszori öntözés mellett voltak képesek hozni a mért termésmennyiségeket. Világos tehát, hogy a jelenlegi szélsőséges időjárási viszonyok közt nekünk gazdálkodóknak és az országnak is elemi fontosságú az öntözés fejlesztésével foglalkozni a jövőben. | |
| dc.description.course | mezőgazdasági mérnök BSc | |
| dc.description.degree | BSc/BA | |
| dc.format.extent | 40 | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/340430 | |
| dc.language.iso | hu | |
| dc.subject | kukorica | |
| dc.subject | nitrogén | |
| dc.subject | trágyázás | |
| dc.subject | tápanyagszintek | |
| dc.subject | tápanyagreakció | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | |
| dc.title | Kukorica hibridek tápanyagreakcióinak értékelése a termés mennyiségi és minőségi paraméterein keresztül | |
| dc.title.translated | Evaluation of nutrient responses of maize hybrids through quantitative and qualitative yield parameters |