Absztrakt Szakdolgozati kutatásom célja észak-alföldi roma diákok középfokú továbbtanulási irányának vizsgálata. Érdeklődésem középpontjában az áll, hogy a vallásosság, a vallási kisközösséghez tartozás milyen módon befolyásolja a roma/cigány tanulók tanulmányi teljesítményét és iskolai előmenetelét. A kérdésemre választ keresve kilenc észak-alföldi község nyolcadik osztályos tanulóinak körében végeztem kérdőíves vizsgálatot. Az eddigi kutatások eredményei (Szántó, 1998; Rosta, 2002; Tomka, 2006; Pusztai, 2009; Gereben–Lukács, 2013) azt bizonyítják, hogy a vallásosság és ennek hozadékai növelik az iskolai teljesítményt, az elkötelezettséget a tanulás iránt, s ebből kifolyólag feltételezem, hogy a jövőben a családok kulturális és egyben társadalmi tőkéjét is gyarapíthatja. A vallásosságot ez esetben, mint egyfajta támogató faktort értelmeztem, amely a diák tanulmányi teljesítményére pozitív hatást gyakorolhat. A tanulmányi eredményesség számos szempont alapján értelmezhető. Jelen kutatásomban a tanulók tanulmányi eredményességének egyik mutatójaként a nyolcadik osztályos roma tanulók középfokú képzésbe való továbbtanulási szándékát (Pusztai, 2009; Róbert, 2000) tekintettem. A kutatások szerint megfigyelhető az egyéni és a közösségi vallásgyakorlat hatása a tanulmányi teljesítményre (Pusztai, 2004; Tomka, 2006). Feltételezem, hogy a roma diákok továbbtanuláshoz való hozzáállását is pozitívan befolyásolja, hogy vallásos közösség tagjai. A felmérést kvantitatív módszerrel, kérdőívek kitöltetésével hajtottam végre. A reprezentatív nagymintás (N=143) adatgyűjtést kilenc észak-alföldi település (Biharnagybajom, Nagyecsed, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Tuzsér, Ura, Újkenéz) általános iskoláiban, kimondottan roma osztályokban végeztem. Az eredmények analizálásakor többek között kiderült, hogy a vallási kisközösségek ereje valóban pozitív hatást gyakorol a tanulók továbbtanulási irányára. Azok a roma diákok, akik rendszerint részesei különböző vallási kisközösségeknek nagyrészt gimnáziumban szeretnének továbbtanulni és jövőbeni céljuk a diploma megszerzése. A téma társadalmi jelentősége rendkívül nagy, hiszen sürgető feladat azonosítani azokat a tényezőket, amelyek segítségével a romák iskolai végzettsége és így a későbbiekben akár munkahelyi elhelyezkedésük, társadalmi státusuk is növekedő tendenciát mutathat. Kulcsszavak: vallásosság, vallási kisközösség, roma/cigány tanulók, tanulmányi eredményesség, társadalmi és kulturális tőke.