The political representation of minorities within a nation-state is a task that has always posed a great challenge to countries with substantial ethnic minorities, since both the hardships of establishing an adequate legislative environment, both the sensitivity of the subject make it exceedingly difficult for the legislator to develop a sufficient system. The issue of the proper representation of those 13 recognised minorities that are considered constituent components ofthe state were part of Hungary’s political history since the regime change, and for a rather long period of time it seemed that the adequate solution for their political representation was the local governmental system of ethnic minorities. Since 2011 however, the electoral system makes it possible for ethnic minorities to be represented within the Hungarian Parliament as well, which raises the question of whether this will shift the attention of the affected minority groups from the local self-governments towards the parliamentary representation. In this paper, after reviewing the changes within the legislative environment and – in close connection with that – the problems surrounding the issue of political representation of ethnic minorities, I will attempt to answer this emerging question through a brief analyses based on the turnout-data regarding the 2014 and the 2019 elections local governmental elections.

Az egy országon belüli nemzetiségek politikai képviseletének becsatornázása, illetve a megfelelő szabályozás kidolgozása jellegéből adódóan állítja kihívás elé az érintett nemzetállamokat, hiszen mind a megfelelő jogszabályi környezet kialakításának nehézsége, mind a téma érzékenysége komoly feladat elé állítja a mindenkori jogalkotót. Magyarország rendszerváltás utáni történetét folyamatosan végigkísérték a 13 honos nemzetiség hatékony képviseletének megvalósítására vonatkozó törekvések, amelyre hosszú időn át a nemzetiségi önkormányzatok rendszere tűnt a legadekvátabb megoldásnak. 2011 óta a választási rendszer lehetőséget biztosít a nemzetiségek parlamenti képviseletére is, amely felveti annak kérdését, ezzel vajon ezzel eltolódik-e a hangsúly a nemzetiségi érdekek képviseletének tekintetében a nemzetiségi önkormányzatok felől az Országgyűlés irányába. Jelen tanulmányban a jogszabályi környezet változásának, és azzal szoros összefüggésben a nemzetiségi képviselettel kapcsolatos problémáknak az áttekintését követően kísérletet teszek e felmerülő kérdésnek a választási részvételi adatokon keresztül történő megválaszolására a 2014-es és a 2019-es választások tanulságai alapján.