Középfeszültségű elektromos szabadvezetékek okozta madárpusztulás a Bihari-síkon

Dátum
2010-10-22T08:45:14Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

• Solymosi Zsuzsanna • Természetvédelmi mérnök Bsc (levelező) • Dr. Gyüre Péter, egyetemi tanársegéd • Középfeszültségű elektromos szabadvezetékek okozta madárpusztulás a Bihari-síkon Hazánkban a madarak védelme mindig is a természetvédelem egyik kiemelt területe volt, a legrégebbi múltra tekinthet vissza. A ma létező madárvilág számára az egyik legnagyobb veszélyforrást - melyet az ember hozott létre - a középfeszültségű (hazánkban általában 20 kV-os) szabadvezetékek jelentik. Mióta léteznek különböző feszültségű elektromos vezetékek, azóta ismert tény, hogy azok mentén madarak pusztulnak el. Magyarországon az áramütés okozta tömeges madárpusztulásra legkorábban 1980-ban derült fény, amikor a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei a Hajdú-Bihar megyei Újtilos község határában egy rövid, 20 kV-os vezetékszakasz alatt 1 gatyásölyv, 4 vörös vércse, 19 egerészölyv és több tucat vetési varjú tetemét találták meg. Az áramszolgáltató vállalatok adatállománya alapján Magyarország középfeszültségű szabadvezeték hálózata mintegy 58.000 km hosszúságú. Hazánkban jelenleg több mint 50 különböző fejszerkezettel ellátott különböző középfeszültségű oszlop van használatban. Szerencsére azonban sok fejszerkezet hasonló, sőt madárvédelmi szempontból gyakran azonos. Alapvetően öt nagyobb csoportot lehet elkülöníteni oszloptípusok, funkciójuk, illetve madárvédelmi szempontok szerint. Ezek a következőek: tartóoszlopok, feszítő oszlopok, oszloptranszformátor állomások, oszlopkapcsolók és összetett fejszerkezetű oszlopok. Az áramütés kialakulását több tényező is befolyásolja, amelyeket biológiai -, és környezeti tényezőkre lehet osztani. Az intenzív adatgyűjtések ellenére sem ismert még napjainkig a madarak pusztulásának pontos számadata. Az elektromos középfeszültségű hálózat madárvédelmi szempontú átalakítására számos lehetőséget dolgoztak már ki az érintett felek. Azonban az előrehaladás mégis nagyon lassú folyamat, mert a felek más-más megoldásokat tartanak megfelelőnek, amelyeknek természetesen más-más költségigénye van. A szakdolgozatom elkészítése során két kijelölt kontrol területen végeztem ismétlődő oszlopfelmérést, hogy képet kaphassak a területen húzódó középfeszültségű oszlopsorok által bekövetkezett madárpusztulásról. A vizsgálat időtartamát tekintve három év volt. A kiválasztott területek a Bihari-síkon találhatóak, amelyek a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet részét képzik. Az egyik kiválasztott terület Berettyószentmárton és Furta között helyezkedik el, ahol két vezetéksor fut egymás mellett. Az egyik vezetéksor szigetelésére még 2008-ba sor került, a másik vezetéksor szigetelése viszont csak 2010-ben történt meg. Soronként 20-20 oszlop található az általam megvizsgált területen. Vizsgálatom során feltérképeztem a területen található oszlop típusokat, az oszlopok által bekövetkező madárpusztulás mértéket, az oszloptípusok veszélyességi sorrendjét, a két oszlopsor összehasonlítását a madárpusztulás mennyiségét illetően, továbbá a vegetációt, mint befolyásoló tényezőt. A másik kiválasztott terület Berettyószentmárton és Mezőpeterd között található, és 14 oszlopot foglal magában. Ezen a kontroll területen is felmértem az oszlopok típusonkénti mennyiségét, az oszlopok által bekövetkező madárpusztulás mértékét, felállítottam az oszlop típusok veszélyességi sorrendjét és itt is felmértem a vegetációt, mint befolyásoló tényezőt.

• Kulcsszavak: középfeszültségű elektromos vezetékek, madárpusztulás mértéke, Bihari-sík, madárpusztulás csökkentése, áramütés okai • A dolgozat 59 oldalas • Készítés éve: 2010

Leírás
Kulcsszavak
középfeszültségű elektromos vezetékek, madárpusztulás
Forrás