Immár közel három évtizede gyakorló közművelődési szakemberként mindig érdeklődéssel figyeltem a településemen kívül eső kapcsolódási lehetőségeket, az együttműködések erősítését és fejlesztését célzó kezdeményezéseket, törekvéseket, mert meggyőződésem volt, hogy ha összefogunk, egymástól tanulunk eredményesebben tudunk minden munkaterületen dolgozni és érvényre juttatni az ágazatunk erősségeit, hatásait. A területen eltöltött 28 év során több alkalommal is generálója, részese voltam biztató kezdeményezéseknek, melyek azonban sosem tudtak állandósulni, permanens tevékenységet folytatni. A szakirodalom sem bőséges a települések közötti közművelődési, avagy kulturális – hiszen kisebb településnél kizárólag egy kultúraközvetítő szereplő működik – területen történő közös projektek elemzésében. 2017-től minden eddiginél szigorúbb törvényi háttér írja elő a települési önkormányzatok közművelődési feladatellátásbéli kötelezettségeit, és a koronavírusjárvány, valamint az energiaválság által bekövetkezett gazdasági nehézségek olyan kényszerhelyzetet teremtettek, amelyben a kooperáció megerősödött, hasznossága felértékelődött. A fentebb említettek lévén időszerűnek éreztem a témában egy vizsgálatot végezni, amely Hajdú-Bihar Vármegye közművelődési szereplőinek jelenlegi együttműködésének helyzetképét, valamint az erre kínálkozó, jövőbeni lehetőségeket hivatott bemutatni. A kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt tartalmazó kutatás eredményei bizonyítják, hogy az együttműködés megítélése pozitív, igény mutatkozik rá, azonban annak kereteinek meghatározása, kiépítése még csak most kezdődik el. Számos tényezője, összetevője van egy eredményes együttműködés, térségi szakmai hálózat kialakításának. A megkérdezettek többségének véleménye megegyezik abban, hogy indokolt lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az ideális együttműködési lehetőségek megteremtésére, hiszen közösen, kulturális alapon pozitív folyamatokat idézhetnének elő a gazdaság-, társadalom- és vidékfejlesztés területén.