Néhány kannibalizmusra ható tényező a harcsa lárvanevelése során

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFehér, Milán
dc.contributor.authorSándor, Csilla
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2025-12-08T14:27:22Z
dc.date.available2025-12-08T14:27:22Z
dc.date.created2025-10-27
dc.description.abstractAz intenzív akvakultúra, különösen a recirkulációs rendszerek (RAS) jelentősége folyamatosan növekszik Európában és Magyarországon, mivel ezek a technológiák gazdaságos haltermelést tesznek lehetővé. A lárva- és ivadéknevelés ugyanakkor gyakran kihívást jelent a termelők számára, hiszen a hatékonyság nagyban függ az állomány egyöntetűségétől és a kannibalizmus előfordulásától. A kannibalizmus számos halfajban megfigyelhető és az intenzív tartási körülmények között jelentős termeléskiesést okozhat. Őshonos ragadozó fajunk, a harcsa (Silurus glanis) a halgazdálkodási szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, illetve fontos szerepet tölt be a magyar akvakultúra termelésben is. Intenzív technológiában hatékonyan nevelhető, ugyanakkor a kezdeti nevelés során gyakran jelentkezik a kannibalizmus, amely akár 50%-os elhullást is eredményezhet, komoly gazdasági veszteséget okozva. A kutatásomban különböző tényezők harcsa lárvák termelési paramétereire és a kannibalizmus mértékére gyakorolt hatását vizsgáltam, akváriumi körülmények között. A 14 napos kísérlet során 4 kezelést alkalmaztam, három-három ismétlésben. A kontroll csoportot kereskedelmi forgalomban kapható táppal etettem, a TRP kezelés esetében a tápot 1% dózisban triptofán aminosavval dúsítottam. A CAT kezelés során a kísérleti egységek vizében egy speciális vízkezelőszert, a trópusi mandulafa (catappa) kivonatát oldottam fel, míg a negyedik kísérleti csoportban kombinációban alkalmaztam az aminosavval kiegészített takarmányt és a szintén stresszcsökkentésre használt catappa koncentrátumot (TRP X CAT). A dolgozatban a legfontosabb termelési paraméterek vizsgálata mellett etológiai megfigyeléseket is végeztem a harcsák viselkedésmintázatainak jobb megértése érdekében, különös hangsúlyt helyezve a kannibalizmus jelenségének megértésére. Az adatok azt mutatták, hogy a takarmánykiegészítőként felhasznált aminosav, illetve a koncentrált catappa kivonat alkalmazása nem befolyásolta a kannibalizmus mértékét, eredményeim ugyanakkor hozzájárulhatnak a harcsatenyésztési módszerek továbbfejlesztéséhez és a gazdasági hatékonyság növeléséhez.
dc.description.coursemezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnök
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent40
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/399612
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectharcsa
dc.subjectkannibalizmus
dc.subjectlárva
dc.subjectrecirkulációs rendszer
dc.subjectintenzív akvakultúra
dc.subject.dspaceMezőgazdaságtudomány
dc.titleNéhány kannibalizmusra ható tényező a harcsa lárvanevelése során
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
szakdolgozat nyom..pdf
Méret:
1.08 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)