Bevezetés: A nyitott szívműtétet követően kialakuló non-occlusive mesenterialis ischaemia (NOMI) ritka, életet veszélyeztető, súlyos szövődmény. Tudomásunk szerint a volumenterápia szerepét a szövődmény kialakulásában és kezelésében még nem vizsgálták. Betegek és módszerek: A Debreceni Egyetem Klinika Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika Szívsebészeti Osztályán 2001 novembere és 2022 szeptembere között nyitott szívműtéten átesett betegek körében 101 betegnél alakult ki NOMI (65 férfi / 36 nő). Retrospektív vizsgálatunk célja a folyadékegyensúly és volumenterápia hatásának vizsgálata a szövődmény kialakulásában valamint kezelésében a NOMI-t túlélő és elhunyt betegek körében. Eredmények: 41 betegnél koszorúér áthidaló műtét (CABG), 12 betegnél billentyű beültetés, 18 betegnél koszorúér áthidaló műtét és billentyű-beültetés, 30 betegnél pedig egyéb típusú beavatkozás történt. A műtét alatt bevitt folyadék mennyiségében (3627 ml vs. 3709 ml, p=0,685), az első 48 órában bevitt folyadék mennyiségében (7237 ml vs. 6969 ml, p=0,524), az első 48 órában észlelt vérzés mennyiségében (962 ml vs. 1248 ml, p=0,071), és az első 48 órában ürített vizelet mennyiségében (5628 ml vs. 5259 ml, p= 0,455) nem volt szignifikáns különbség. A túlélő betegek körében 3 betegnél, az elhunyt betegek csoportjában 16 betegnél történt szívtamponád, illetve vérzés miatti reoperáció (p=0,019). Az első tünetek megjelenésétől a diagnózisig eltelt idő a túlélők esetében: 3,8 +/- 1,6 óra, az elhunytak esetében: 6,2 +/- 4,7 óra volt (p<0,0001). A terápia hossza – melynek során az arteria mesenterica superiorban pozícionált katéteren keresztül Alprestil-t juttattak az érbe – túlélők esetén: 129,2 +/- 75,3 óra, az elhunytak esetében pedig 70,5 +/- 61,8 óra volt (p<0,0001). A terápia alatt kapott napi folyadék mennyiségében szignifikáns különbség nem mutatkozott (3427 ml/d vs. 3311 ml/d, p=0,648), azonban a terápia alatti óradiurézis (115 ml/h vs. 51 ml/h, p<0,0001), valamint a betegek napi folyadékegyensúlyában (+590 ml/d vs. +2069 ml/d, p<0,0001) erős szignifikáns eltérés mutatkozott. Következtetések: Eredményeink alapján elmondható, hogy a non-occlusive mesenterialis ischaemia következtében kialakuló jelentős folyadékretenció miatt szoros volumenkontroll szükséges, mely a betegek túlélését jelentősen befolyásolhatja.