Az előzetes letartóztatás napjainkban sokat emlegetett, központi téma. A médiában az elmúlt hónapokban számtalanszor találkozhattunk konkrét esetekre történő elrendeléséről. A közvéleményt megosztja e kényszerintézkedésnek az alkalmazása. Jogászok, politikusok, emberi jogi aktivisták mind eltérő szemszögből vizsgálják szükségességét. Témaválasztásomhoz is ezen ambivalens álláspontok vezettek. Véleményem szerint e kényszerintézkedés szükséges, mivel súlyos bűncselekmények esetén csak ezzel lehet a büntetőeljárásban való részvételét biztosítani a terheltnek. Az előzetes letartóztatásról alkotott képemet megpróbálom a kutatás során megalapozni, vagy esetleg a feldolgozás végére egy teljesen más álláspontot alkotni. A dolgozat elkészítésénél rendelkezésemre álltak egyetemi, szakvizsga tankönyvek a büntetőeljárás és büntetés-végrehajtás köréből, továbbá akár több évtizedekre is visszamenő folyóiratok, internetes oldalak, valamint vonatkozó statisztikák. Célom az, hogy az előzetes letartóztatást a következők szerint bemutassam, olyan információkat nyújtsak, melyek akár ellene, akár mellette szóló véleményt tudnak megformálni az olvasóban. Az első fejezetben átfogó képet alkotok a kényszerintézkedésekről, hogy valójában a központi témám, hol is helyezkedik el, milyen egyéb kényszerintézkedések veszik körül, és azokat hogyan csoportosíthatjuk. Kitérek a személyes szabadság korlátozására is, melynek legsúlyosabb megvalósulása, az előzetes letartóztatás. A dolgozat további részét konkrétan az előzetes letartóztatás elemzése teszi ki, melyet több részre bontottam. A második fejezetben úgynevezett alapozó információkat gyűjtöttem össze a letartóztatásról, melyeket mindenkor figyelembe kell venni, továbbá kitértem az alkalmazásához szükséges minden feltételre. Ezeket a lehető legmélyebben elemeztem, illetve gyakorlati példával szemléltettem. Próbáltam azt kideríteni vajon megfelelő-e a szövegezés, nem-e kellene részletesebb meghatározás, esetleg új jogszabályhely. A harmadik fejezet az elrendelésről szól. Részletekbe menően kitérek a bírói döntésre, ügyészi indítványra, valamint a terhelt meghallgatására, ezek közötti kapcsolatokra, szabályos menetükre. Az ezt követő fejezet az időtartamáról szól az előzetes letartóztatásnak. Leginkább ez a rész az, ami megosztja a közvéleményt, szükségesek-e a törvénybe fektetett időtartamok, esetleg rövidíteni vagy hosszabbítani kellene őket. Bemutatom az elméleti síkját az eljárás teljes terjedelmében, valamint kitérek a legutóbbi módosításra is. Az ötödik fejezet lényegesen terjedelmesebb, mint a többi. Itt az előzetes letartóztatás végrehajtása kerül a középpontba. Legtöbbször a végrehajtás helyszínéül a büntetés-végrehajtási intézetekkel találkozunk, arra vonatkozó szabályozást és elemzést kapunk, viszont ezzel szemben a végrehajtás kivételes helyszínével, a rendőrségi fogdával foglalkozok lényeges részleteibe menve. Ugyanis előfordulhat, még ha ritkán is, hogy a fogvatartott kénytelen a rendőrségi fogda falai között tartózkodni. Bemutatom a fogvatartottak jogait, lehetőségeit, kötelezettségeit, a fogda körülményeit, minden olyan momentumot, melyek nincsenek a köztudatban, majd egy konkrét példát is. A büntetés- végrehajtási intézetnek a fogdával kapcsolatosaktól való eltéréseit is bemutatom, illetve kitérek a pszichikai hatásokra is. Az ötödik fejezet a megszüntetésről szól, ahol különbséget teszek megszűnés és megszüntetés között. Az előzetes letartóztatást helyettesítő intézményekre, mint az óvadék, lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őrizet szintén egy fejezetet szentelek.