A dísznövények nagyvárosokban történő felhasználásával tűrőképességük határait feszegetjük. Ezért is van szükség a várostűrő fajok folyamatos szelekciójára. A városi kiültetéseknél pedig szigorúan figyelembe kell venni azok várostűrő képességét. Nekünk kertész szakembereknek az a fő feladatunk, hogy az adott szűkebb környezeti feltételekhez legjobban alkalmazkodó, az adott helyen minél tartósabban és maximális díszítőértéket nyújtó, szakszerűen megválasztott növényanyaggal, s a háttérben ismert technikai, biotechnológiai lehetőségeket igénybe véve teremtsük meg az élő növényalkalmazás lehetőségeit szélsőségesebb viszonyok mellett is. Milyen megoldások kínálkoznak a növényi felületek növelésére, átmeneti pótlására? Irodalmi forrásokat tanulmányozva, ill. saját tapasztalataim alapján felmerült bennem a kérdés, hogy kertészmérnökként hogyan hasznosíthatnám eddigi ismereteimet egy ilyen – szakmailag nagy kihívást jelentő – feladat megoldásához. A megfelelően nagyméretű terek hiánya – mind külső, mind pedig belső terekben – egyértelművé teszik a vertikális növényi beültetések szerepének felértékelődését. Ezekre a kérdésekre kerestem a választ szakdolgozatomban, s munkámmal csatlakoztam Debreceni Egyetem AGTC Bemutatókertjében elkezdett programhoz, amelynek első lépéseként kipróbáltuk, hogy alkalmazhatók e virágoszlop beültetésekre az eddig csupán közterületi ágyásokban használt, elsősorban magyar nemesítésű egynyári fajták, majd a kísérlet második évében kipróbáltam, hogy virágoszlopok esetében milyen előnyös tulajdonságokkal járhat egy a Constantino & C. S. P. A. cég által előállított fehérjehidrolizátum, mint „növénykondícionáló” készítmény alkalmazása? A 2011-ben végzett vizsgálatok alapján az alábbi növényfajok felhasználását javasoljuk virágoszlop beültetésére fentről lefelé haladva: Celosia argentea var. plumosa ’Tokaj’, Celosia argentea var plumosa ’Arrabona’, Celosia argentea var. plumosa ’Aranybika’, Celosia argentea var. plumosa ’Savaria’, Tagetes patula ’Csemő’, Zinnia angustifolia. és Ocimum basilicum ’Zöldgömb’.

A növények vertikális és horizontális irányban történő elhelyezésének meghatározása erősen fajtától függő. Vizsgálataink esetenként eltérőek lehetnek a szabadföldi kiültetésekben javasolt irányadó tőtávolságoktól, ezért is tartjuk fontosnak kiültetési javaslatok összeállítását a virágoszlopban még eddig nem alkalmazott taxonok esetében. A 2012-ben végzett vizsgálatok alapján, amely a Soya Pepton FM hidrolizátum növekedési sajátságokra, klorofill tartalomra és szárszilárdságra gyakorolt hatására terjedt ki, a következő megállapításokra jutottunk. A hidrolizátum esetében elmondható, hogy annak hatását mind az ültetési mód, mind a taxon jelentősen befolyásolja. A klorofill a és b tartalomra a Soya Pepton FM hidrolizátumnak nem volt számottevő hatása, míg kiültetés módja viszont jelentős mértékben befolyásolja azt. Eredményeink alapján elmondható, hogy szabadföldön nagyobb mennyiségben tartalmaznak klorofillt a növények, mint oszlopos rendszerben, mivel szabadföldön a növények nem árnyékolják egymást olyan mértékben, mint egy oszlopos „zártabb rendszer” esetén. Ezek irányadó eredmények és a konzekvenciák megállják a helyüket. A jövőben további növényfajok és ültetési változatokkal további vizsgálatokat célszerű végezni, hogy minél szélesebb szortiment álljon rendelkezésre a virágoszlopok alkalmazása esetén.