Vezetői készségek fejlesztése
| dc.contributor.advisor | Molnár, Edina | |
| dc.contributor.author | Harman, Klaudia Gréta | |
| dc.contributor.department | DE--Gazdaságtudományi Kar | |
| dc.date.accessioned | 2022-10-24T15:48:30Z | |
| dc.date.available | 2022-10-24T15:48:30Z | |
| dc.date.created | 2022-10-24 | |
| dc.description.abstract | Dolgozatommal arra törekedtem, hogy jobban megismerjem és átlássam a kompetenciák rendszerét és igyekeztem felkutatni, hogy választ kapjak a kérdésemre: milyen kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy valaki eredményes középvezetővé váljon? Először, a kompetenciák elméleti háttérét mutattam be. Az áttekintést a fogalmi meghatározások ismertetésével kezdtem, kilenc különböző meghatározást adva (Boyatzis, Spencer & Spencer, Sveiby, Karoliny & Poór, Henczi & Zöllei, Laáb). Ezeket megvizsgálva kivehető a folyamat, ahogy a kompetencia egy tulajdonságból munkaerőpiaci értékké válik. Ismertettem a jéghegy – modellt, ahol a tudás és a készségek az érzékelhető szinten vannak (és így könnyebben fejleszthetőek), az énkép, a személyiségjegyek és a motivácó viszont rejtve marad. Ezután a kompetenciák fajtáinak ismertetésére került sor: kulcs és- speciális kompetenciák, küszöb és- megkülönböztető, személyes és- szociális, hard és- soft, a formális és-informális tipusú besorolásokat mutattam be. Az elméleti fejezet következő témája a kompetenciamenedzsment. A kompetenciaelemzés és módszerei, a kompetenciaprofil, a térkép és a szótár leírása és ábrákkal, összefoglaló táblázatokkal való szemléltetése után a kompetenciadeficit és – szufficit jelenségét írtam le. Majd megállapítottam a kompetenciamenedzsment jelentőségét, mert a kompetenciák a saját készletüket használó munkavállalókon keresztül kihatással bírnak a munkavégzésre és így közvetetten az termelési és pénzügyi eredményekre is. A hatékony kompetencia-menedzsment megvalósítását elősegítik az integrált HR informatikai rendszerek is (például az SAP HR, nexONHR, Oracle HRMS). A kompetenciák általános elméleti bemutatása után a harmadik fejezetben már szűkebb témára fókuszáltam: áttekintettem a kompetenciákat a vezetésben. Az irányzatok után (input-outcome, racionális - magyarázó), elválasztottam a szakmai és vezetői kompetenciákat majd megadtam utóbbi meghatározását. Megállapítottam, hogy minél magasabb egy pozíció, annál jobban dominálnak a vezetői szerepek/kompetenciák, és minél alacsonyabb a pozíció (közvetlen munkairányítás), annál jobban dominál a szakmai tudás. Ábrával került bemutatásra, hogy mik azok a külső tényezők, amelyek hatnak a vezetőkre. 48 Majd a vezetői típusokat mutattam be. A Leader és a Manager meghatározása után táblázattal is szemléltettem a szerepkörük közötti különbségeket, Kotter és Bakacsi nyomán. A formális és az informális vezetői típusok is elhatárolásra kerültek. Majd megvizsgáltam a vezetői kompetenciákat globális perspektívából: mik azok a kompetenciák, amelyek a világ minden részén kellenek egy vezetőnek? Erre a kérdésre több nemzetközi kutatás ismertetésével és Mendenhall által összeállított, „egymásba ágyazott nemzetközi vezetői kompetenciák szerkezetével” adtam választ. | |
| dc.description.course | Vezetés és szervezés | |
| dc.description.degree | MSc/MA | |
| dc.format.extent | 69 oldal | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/338099 | |
| dc.language.iso | hu | |
| dc.subject | vezető | |
| dc.subject | képesség | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Közgazdaságtudomány | |
| dc.title | Vezetői készségek fejlesztése | |
| dc.title.translated | Development of leadership skills |