A bodorka (rutilus rutilus) növekedése a Tisza- tóban
Absztrakt
A Tisza és vízrendszerének halközössége jelenleg is gazdag és változatos fajösszetételű. A vízi környezet változását egyes halak érzékenyen indikálják, eltűnésükkel vagy éppen nagyobb állományban történő megjelenésükkel. Kutatásom alanyául egy viszonylag gyakori és nagyobb létszámmal előforduló halat választottam, a bodorkát. Ez a faj kedveli a növényzettel mozaikosan benőtt, lassú mozgású víztereket, mint amilyenek a Tisza-tó területén is megtalálhatók. Ilyen sajátos halélőhely a Tiszafüredi Holt-Tisza, amely friss vízutánpótlást áradáskor kap. A területen külső konzulensem már évek óta folytat halászati kutatást, amelybe bekapcsolódtam 2015-ben. A terület számos halfaj fontos ívó helye. A vízparti és vízi növények széles fajdiverzitással vannak jelen. Minden körülmény adott a halak megfelelő ívásához, a víz a tavaszi felmelegedések során gyorsan melegszik, nincsenek nagy hullámverések, illetve zavaró körülmények. A mintázást havi rendszerességgel végeztük áprilistól októberig. Ugyan azon a területen azonos módszerrel. Kétközhálós halászattal apró szembőségű hálóval. A mintázást a reggeli órákban végeztük és az adatokat felvezettük, és táblázatban összesítettük. Az őshonos ivadékhalakat mérő tálcán mértük meg, és az így kapott mérési adatokat átlagoltuk. A halászatok során számos őshonos, illetve invazív halfaj tűnt fel. A befogott fajok közül a bodorka ivadékait sikerült jelentős számban kifogni és biometriai adataikat felmérni. Ezen adatokat táblázatban összefoglaltuk. A bodorka gazdasági haszna a ragadozó halak egyik kedvenc zsákmány hala. A horgászok a kisebb példányokat csalihalként használják a ragadozó halak kifogásához. Célzott horgászata nem jellemző, de a nagyobb példányok ízletesek, különösen az őszi-téli időszakban mikor a húsa zsírosabb. A mintázások során gyűjtött adatokból pontos képet kapunk arról, hogy mely halfajok szaporodnak a tározóban, a faj ivásának időpontjáról az adott évben, valamint becsülni tudunk az ívás sikerességére és ezzel a fajfenntartásra. Arra is következtetni tudunk, hogy az ivás mennyire volt elhúzódó, illetve mennyire volt szakaszos. Következtetni tudunk az előző évi adatokból, hogy mi lehet ezen változások oka. Azokban az években ahol a felmelegedést egy erőteljes lehűlés követte, ott tisztán látszik,hogy a faj egyes egyedei leívtak a felmelegedés első szakaszában, míg faj többi tagja csak a lehűlést követően szaporodott. A meglévő adatok tükrében kijelenthető hogy a bodorka sikeresen szaporodik a Tisza-tóban, jól és gyorsan alkalmazkodik az új környezeti feltételekhez.