Azért választottam az energetikai faültetvényeket, mert véleményem szerint ez lehet a jövő energiaforrása. A fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkentése miatt a világ energia termelése egyre inkább az alternatív energiaforrások felé fordul. Magyarországon, pedig a legjobb megoldás a biomassza lenne. Ezen belül is csak a fás szárú energia ültetvényekből nyert energia. Közülük pedig a Svéd nemesítésű fajtákat választottam. Azért őket mert, Svédországban már régóta kísérleteznek velük és megfelelő teljes körű technológia áll rendelkezésünkre. Magyarország természeti adottságai, alkalmasak a Svéd fűzek termelésére. Megfelelő az éghajlat, a talaj adottságok és sok terület áll rendelkezésre. A fűzek nem vonnak el területeket az élelmiszeripari termeléstől, mert azokon a területeken érzik jól magukat, ahol nem folytatható gazdaságos haszon növénytermesztés. Több fajta áll rendelkezésre Magyarországon, amelyek közül kiválaszthatjuk a számunkra kedvezőt. Fás szárú energia ültetvény céljára léteznek még más fajok is, nyár, akác, de ezek termelőképessége messze elmarad a svéd fűz fajtákénál. Emellett igen érzékenyek a talaj víztartalmára is. Márpedig, ha nem akarunk területet elvonni a haszonnövény termeléstől, akkor általában vizes terülteken kell gazdálkodnunk. A fűzek pedig köztudottan jól bírjak a vizet.
Dolgozatomban a fűzek gazdaságosságát vizsgáltam, a telepítési, betakarítási és ápolási munkákat. Ezeket részletesen elemeztem műveletenként. Kiszámoltam a költségeiket is, és diagramokkal szemléltettem az eredményeket. Megnéztem egy átlagos ültetvény várható hozamait 2011-es telepítési évvel 2029-ig előre vetítve. Az értékeket kiszámoltam 0%, 35%, 50% nedvességtartalom mellett. Az erőművi érték 0%, a szállításkori értél 35% , a betakarítási érték, pedig 50%. Ezeket összehasonlítottam és végül táblázatba foglaltam. Vizsgáltam a Szakolyi erőműbe érkezett apríték nedvesség tartalmának 2010. május és június hónapokban. Az adatokat rendszereztem és kiszámoltam azok átlagát, hogy megnézzem az értékek közötti eltérést, szórást is számoltam. Ezután modelleket készítettem a nyereség kiszámítására. Először megnéztem, ha a várható hozamot változtatom, hogy alakul a nyereség. Ha nő a hozam nő a nyereség is. Másodjára az erőműbe történő szállítás távolságát növeltem. Ekkor is csökkent a nyereség, illetve megnéztem mekkora távolság után nem érdemes beszállítani a füzet. Végül a leginkább labilis értékeket vizsgáltam, ami az üzemanyag árának változása. Ez a kérdés nagyon aktuális, mert nap, mint nap változik, inkább nő, mint csökken. Ezeket, az adatokat azért vizsgáltam, hogy segítséget tudjak nyújtani azoknak a vállalkozásoknak vagy magángazdálkodóknak, akik ültetvénylétesítést terveznek. Ezekkel a táblázatokkal pontos kalkulációt tudunk készíteni az adott terület nyereségéről. A svéd fűz telepítését azokon a területeken ajánlom, ahol vizes a talaj, árterekben, mocsaras, lápos rétekben, illetve ahol magas a talajvízszint. Telepíthetnek magánszemélyek, társaságok vagy önkormányzatok is. A fűz hozam értéke kiváló, fűtőértéke is a keményfákéval vetekszik, így kiváló megoldást jelenthet hőtermelésre. Egyes fűzfajok gyökérzónás szennyvíztisztításra is alkalmasak, így a szennyvíztisztításnál is hasznosak lehetnek.