A személyállapoti perek speciális szabályai: Házassági perek
| dc.contributor.advisor | Nyilas, Anna | |
| dc.contributor.author | Geletei, János | |
| dc.contributor.department | DE--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2018-05-07T09:44:02Z | |
| dc.date.available | 2018-05-07T09:44:02Z | |
| dc.date.created | 2018-05-07 | |
| dc.description.abstract | A dolgozatom témája a személyállapoti perek egyik szegmense, a házassági perek. Azért választottam ezt a témát, mert szerettem volna közelebbről is megvizsgálni a házassági perek speciális szabályait, úgy mint a házasság létezésének, nemlétezésének, érvényességének, illetve érvénytelenségének feltételeit, továbbá a házassági bontópereket. Az első fejezetben a házasság római jogi és magyar történeti hátterét mutatom be röviden, hogy az ókorban hogyan nézett ki a házasság intézménye, ezzel tágabb látókörbe helyezve a témámat. A második fejezetben a házasság intézményének anyagi jogi hátterét írom le, vagyis házasság fogalmát, megkötésének feltételeit, a házastársak jogait és kötelezettségeit, a házasság érvénytelenségének okait, illetve a házasság megszűnését. Sajnálatos módon napjainkban nagy aktualitással bír ezen téma, amit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak. „A házasságok 17-18 %-a a házasságkötéstől számított 10 éven belül felbomlik, tehát a 35-40 éves korosztály érint leginkább”.1 A harmadik szerkezeti egységben a különleges perek fogalmáról lesz szó, és arról, hogy milyen pertípusok tartoznak, hozzá, ezzel levezetve a személyállapottal kapcsolatos perek helyét a hatályos szabályozásban. A negyedik fejezetben a személyállapoti perek közös szabályait ismertetem, hogy a jogalkotó ezen perekre milyen általános szabályokat fogalmaz meg, aztán az ötödik fejezet betekintést nyújt abba, hogy a házassági pereknek milyen speciális szabályai vannak és, hogy milyen módon, mértékben tér el a státuszperek általános szabályaitól. Szó lesz még a házassági perek speciális szabályainak törvényi indoklásáról, ahol láthatjuk az új Pp. változtatásait a korábbi szabályozáshoz képest. Mivel a házassági per a közös kiskorú gyermek helyzetére is nagyban kihatással van, ezért a kiskorú gyermek jogaira és érdekeire is kitértem a hatodik fejezetben. Dolgozatom végén fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy a jelenleg hatályos 2016. évi CXXX. törvény milyen változtatásokat vezetett be a korábbi szabályozáshoz képes a személyállapottal kapcsolatos perek közös szabályaiba, így rövid áttekintés keretében bemutatom ezen törvényi módosításokat. Végül az utolsó fejezetben összefoglalom az előző fejezetek tapasztalatait és összegzem azok következtetéseit. | hu_HU |
| dc.description.course | Igazságügyi igazgatási | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 45 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/251310 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | Házasság | hu_HU |
| dc.subject | Per | hu_HU |
| dc.subject | Gyermek | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány | hu_HU |
| dc.title | A személyállapoti perek speciális szabályai: Házassági perek | hu_HU |